Mi számít rossz befektetésnek?

Az elmondottakból tehát az következik, hogy igen nagy szerepet játszik az önismeret. Sajnos sok esetben hiába töltünk ki egy kötelező tesztet a befektetés előtt, amelynek az eredménye alapján mínusz tíz vagy húsz százalékos veszteséget még elviselünk, ha a valóságban, amikor mondjuk tényleg 5 százalékot csökken a portfóliónk értéke, már aggódunk. Az elméleti és a valós veszteség megélése teljesen máshogy hat ránk.
A befektetés tulajdonképpen nem más, mint a pénzügyi céljaink elérése felé tett lépések sorozata. Egyrészt lehet kényszerűség, hiszen a lakosság jelentős részének van kisebb-nagyobb megtakarítása, ezt a pénzt pedig kár a matracban tartani. Vannak olyanok is, akiknek ez örömet szerez, mert szeretik forgatni a pénzüket. Az első esetben inkább a klasszikus lekötött betéteket választják, a másikban viszont a tőzsde az álmok megvalósulásának a helye.

Milyen tehát a jó a befektetés? Az, amely a haszon mellett megelégedettséget is nyújt. Nincs értelme túl nagy kockázatot vállalni, hónapokon és éveken keresztül izgulni. Igen gyakori jelenség, hogy egy váratlan esemény miatt meggondolatlanul változtatunk a stratégiánkon, ami aztán feleslegesen csökkenti a hozamot. Fontos, hogy nyugodtan éljük át azt az időszakot, ami a befektetésünk elhelyezése és a nyereség kivétele között van. Ehhez természetesen az is hozzá tartozik, hogy valós elképzeléseink legyenek a várható hozamról. Mindebből legvégül az következik, hogy elengedhetetlen valamilyen fokú tájékozottság. Annak ellenére, hogy a pénzügyi tanácsadók szerepe a befektetés elhelyezésével még nem ér véget, a felelősség és eredményesség már a mi vállunkra szakad. Összefoglalva tehát el lehet mondani, hogy bár a befektetések nyereségességében nagy szerepet játszik a piacok mozgása, az eredményességet mégis nagyban befolyásolják saját tulajdonságaink, leginkább az önismeret és az önképzés mértéke. (Horbulák Zsolt)