Mi minden kerül a gyermek iskolatáskájába?

A legfrissebb kimutatások szerint a tanszerkereskedelem immár Szlovákiában is a szakboltokból mindinkább az áruházláncokba kerül át. Nehezményezik is a papír- és írószerboltok tulajdonosai, hogy évről évre zsugorodik forgalmuk. S mindez nem a szlovákiai demográfiai fejlődéssel függ össze, hanem a vásárlási szokásokkal, amelyek főleg a (nagyobb) városokban mindinkább a hiper- és szupermarketek irányába tolódik el. Egyszóval, a szaküzletek nem tudnak árban, akciókban és választékban lépést tartani a nagyokkal, hiába készülnek az első csengetésre csaknem az év elejétől. Ugyanakkor a marketek hátránya, hogy tanácsadásra is képes szakképzett elárusítót a papír- és írószer osztályon – a többi részleghez hasonlóan – nem találunk, ám ez a fogyasztóvédő szervezetek szerint nemcsak nálunk van így, hanem tőlünk nyugatabbra is.

A tolltartó is lehet veszélyes

De bárhol, szaküzletben vagy marketben vesszük meg gyermekünknek az iskolatáskát és a belevalókat, mindig ügyeljünk arra, hogy csak olyan tárgyakat vásároljunk, amelyek nem jelentenek közvetlen veszélyt a gyermek egészségére. Merthogy a fogyasztóvédelmi hatóságok vizsgálódásai időnként riasztó eredményekkel zárulnak. Ugyanakkor könnyen előfordulhat, hogy érzékeny vagy allergiás gyermekek szervezetében a „szabvány szerinti” termék is reakciót válthat ki. Ilyen esetben a megelőzés a megoldás, azaz lehetőleg csak problémás adalékokat nem tartalmazó terméketet vásároljunk. ĺgy például oldószeres filc helyett színes ceruzát vagy zsírkrétát, lakkozott ceruza helyett lakkozatlant, elemes eszközök helyett napelemre működőt, PVC radír helyett gumiradírt, a PVC ragasztószalagot pedig papírragasztóval helyettesítsük. Elővigyázatosan válogassunk a műanyag tolltartókból is, amelyek esetleg egészségkárosító nehézfémeket vagy stabilizátorokat tartalmazhatnak. A műanyag vonalzó megfelelő alternatívája lehet a favonalzó, a figurás műanyag hegyező helyett a cserélhető pengéjű fémhegyező, az olcsó műanyagkörző helyett a jobb minőségű fémkörző. A terméken megjelenő CE-jelzés nagy valószínűséggel garancia arra, hogy az adott termék az EU előírásainak megfelelő. A környezetvédők pedig arra figyelmeztetnek, hogy gyermekeinknek lehetőleg újrahasznosított papírból készült füzeteket, rajzlapokat válasszunk. Annál is inkább, mert egy diák egyes becslések szerint megközelítőleg 11 kg papírt (füzetet, könyvet) fogyaszt el évente. Ma már az újrahasznosított papírból készült füzet, rajzlap, könyv is olyan minőségi kritériumoknak felel meg, mint a cellulóz-papírból készült termék.

Magyar találmány a tolltartóban

A gyermek új tolltartójába nyilván új golyóstoll is kerül. Az olcsó ám divatos példányok válogatása során bizonyára csak keveseknek jut az eszébe, hogy a golyóstollat egy magyar feltalálónak köszönheti a világ. Bíró László orvosnak készült, ám megszakította tanulmányait. Volt hipnotizőr, grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök és vámügyintéző, foglalkozott festészettel, szobrászattal és találmányokkal. Ő találta fel az automatikus sebességváltót is, ám e találmányából nem gazdagodott meg, annak ellenére, hogy a General Motors mérnökei megegyeztek vele: minden eladott darab után fél százalékot kap a nyereségből, és további havi 200 amerikai dollárt öt éven keresztül. A licenc jogdíja azonban soha nem került kifizetésre, mivel a gyár a terveket nem felhasználásra, hanem a konkurencia kiiktatása céljából vásárolta meg.

Egy kis tolltörténelem

Európa teljes íróeszköz-választéka évszázadokon át a behasított madártollból és a kódexfestők finom ecsetjeiből állt. Ezek mellett az acéltoll, illetve a belőle fejlődött töltőtollal már csúcstechnikának számított. A klasszikus acéltollnak azonban sok hátránya volt. A tinta gyakran beszáradt a toll finom vágásába, ezáltal az íróeszköz használhatatlanná vált. Ha erősebben megnyomták, a toll két fele szétcsúszott, az írás pedig csúnyán megvastagodott. A golyóstoll éppen ezeket a hátrányokat küszöböli ki. A tollhegybe ágyazott gördülő golyó egyenletes vonalvastagsággal ír, akkor is, ha a tollat erősen nyomjuk rá a papírra.

A golyóstoll ötlete Wilhelm Baum német feltaláló agyában fogant meg először. A feltaláló 1910-ben kapott szabadalmat az ősgolyóstollra. A festéket – folyékony tintát – egy vékony csövecskébe helyezte, amelynek egyik végét egy golyótartó fészek zárta le. A parányi golyócska úgy volt elhelyezve, hogy sem a tintatároló csőbe nem csúszhatott be, sem a tollból nem eshetett ki. A tinta rátapadt a golyó belső féltekéjére, amikor pedig a tollat a papíron végighúzták, elfordult, és nyomott hagyott a papíron. Azonban a festékeloszlás nem volt egyenletes. Ha a tollhegy golyótartó fészke túlságosan szorosra sikerült, a festék letörlődött és nem jutott a papírra, ha viszont nagyon tágra készítették, a tinta a golyó mellett kifolyt a tollból. Ráadásul a savtartalmú írótinta rövid idő alatt a golyót és a fészket is szétmarta, a toll használhatatlanná vált. ĺgy, amikor a német Janivitz, a drezdai Gold-Lorenz töltőtollgyár műszaki vezetője az 1928-as lipcsei vásáron bemutatta az új golyóstollát, az írószerszakma az újdonságnak kijáró elismeréssel fogadta. Ez az írószerszám lett a vásár slágere, de a vásár után mégis szinte teljesen eltűnt. Ugyanez ismétlődött meg három évvel később is, amikor a Gold-Lorenz gyár Mungo nevű, nagy reklámmal beharangozott golyóstollal jelent meg a vásáron. A megoldás ugyanis még mindig nem volt tökéletes, elsősorban a célnak megfelelő festék hiánya miatt.

Néhány évvel később a prágai Václav Klimeš és Paul Eisner is szabadalmat kapott a golyós írófejű tollra. Azonban Klimeš új típusú tolla szintén csak a tervezőasztalon működött, a gyakorlatban használhatatlan volt. Bíró László Klimeš szabadalmaztatott ötletét tanulmányozta át, majd továbbfejlesztette azt. Az első, általa összeszerelt példányokkal azonban még mindig nem lehetett tökéletesen írni. A rosszul beágyazott golyók sűrűn elakadtak.

A sikertelen modellek sorozata után Bíró arra a következtetésre jutott, hogy a működés elve jó, csakis az alkatrészek pontatlansága okozhatja a problémát. A további fejlesztésekben fivére György, valamint Goy Andor és a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek. Évekig kísérletezett, 1939 után már külföldön, mert az első zsidótörvény elfogadása után előbb Párizsban, végül Argentínában telepedett le.

Ez idő alatt a németek már 1939-ben átvették megoldását, és Exakt néven forgalomba hoztak egy tintával tölthető golyóstollat. Nagy hátránya volt, hogy a tinta gyorsan beszáradt. Bíró Argentínában történt letelepedése után fejlesztette ki a speciális festékkel töltött golyóstollat, amelyre 1943-ban szabadalmat kapott. A tollban lévő festék viszonylag gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt. Tulajdonképpen ekkor készültek el az első eladásra gyártott golyóstollak Buenos Airesben, melyeket Eterpennek neveztek, a gyártó cég neve alapján. Később a licencjogokat az angol kormány vette meg, amely a királyi légierő számára keresett egy olyan újfajta tollat, melyet a nagy magasságban közlekedő vadászgépek személyzete is tudott használni anélkül, hogy a tinta kifolyt volna belőle. A golyóstoll a légierőnél történő sikeres bevezetése után került a reflektorfénybe, s a nyilvánosság elé.

1945. júniusában a chicagoi Milton Reynolds Buenos Airesben egy üzletben meglátta a golyóstollat. Vásárolt belőle néhány darabot, majd semmibe véve az Eversharp szabadalmi jogait Amerikában megalapította saját golyóstollgyárát, a Reynolds International Pen Companyt. A Reynolds által lekoppintott tollak néhány hónap alatt legyőzték az Eversharp termékeit a piacon. Ugyanis a tollakat csak 12,50 dollárért árulta. ĺgy nem csoda, hogy már az első eladási napon 10 ezer darabot adott el belőlük. A három évvel később kirobban árháborúban a Reynolds-féle tollak ára már csak 50 cent volt. Merthogy Nagy-Britanniában és Franciaországban is folyt a golyóstollgyártás – az első, nyilvánosság számára Miles-Martin Pen Company gyártotta golyóstollak 1945 decemberében kerültek a boltokba.

Az ötvenes évek elején a golyóstoll ismét háttérbe szorult a töltőtoll javára, minek következtében Reynolds felszámolta vállalatát. 1954 januárjában a Parker Pens bemutatta első olyan golyóstollát, amelyet ötször olyan hosszú ideig lehetett használni, mint a Reynolds vagy az Eversharp tollakat. 1957-ben az Eversharp eladta tollgyártó részlegét a Parkernek, majd a hatvanas években végleg bezárta kapuit. Ezután a golyóstoll újra felfelé ívelő karriert kezdett befutni.

Bíró László 1985-ben halt meg Argentínában. Neve néhány országban, nyelvben a golyóstoll szinonimája lett – legismertebb találmányát az angolok „Biro pennek”, a franciák „bironnak” is nevezik. Argentínában olyannyira tisztelték és becsülték Bírót, hogy születése napján (szeptember 29-én) emlékeznek meg az argentín feltalálókról.