Mélyponton a forint

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Tegnap reggel még a péntek esti 298,41 forintos jegyzéssel közel megegyező szinten, 297,50 forint környékén mozgott az euró jegyzése. Ám napközben, ha kis időre is, a legmagasabb eurójegyzés átlépte a lélektani határt, és 300,08 forintot ért el. A jegyzés a határ átlépése után perceken belül 299,20-ra korrigált. Leginkább a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai kamatdöntő ülése mozgatja a piacokat. A tanácsnak valószínűleg ez lesz az utolsó ülése, mielőtt a miniszterelnök megnevezné jelöltjét a jegybank következő elnökének tisztére. Simor András megbízatása március 3-án jár le, még márciusban kitölti hivatali idejét egyik helyettese, Karvalits Ferenc is, de a másik alelnök, Király Júlia megbízatása is csak három hónappal tovább, július 3-ig tart. A tanács belső tagjai közül Simor András már csak kétszer, Karvalits Ferenc háromszor, Király Júlia pedig az év közepéig vesz részt a monetáris tanács kamatdöntő ülésén.

A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők többsége szerint ma 5,75%-ról 5,5%-ra süllyed az MNB irányadó kamatrátája, ráadásul idén folytatódik a csökkentési ciklus. Ugyanakkor a korábbinál többen vélik úgy, hogy akár pihenőt is tarthat a Monetáris Tanács, az pedig jelentős forinterősödést válthatna ki a piacon.

Az, hogy az MNB kamatdöntő ülése előtt megütik a forintot, már nem új tendencia, hiszen decemberben és novemberben hasonló volt megfigyelhető. Hétfőnként ugyanis rendre megjelentek az eladók a forint piacán, észrevehetőbb gyengülést eredményezve az árfolyamban. A piac ezzel a Monetáris Tanácsot próbálja „tesztelni”, vajon mennyire gyengének kell lennie a forintnak ahhoz, hogy szünetet tartson a kamatcsökkentési ciklusban. Sem a novemberi 284-es, sem a decemberi 290-es euró nem hatott a tanácstagokra. Így nagy kérdés, hogy ma az immár 300-as euró mekkora nyomást fog gyakorolni a külső tanácstagokra.

A kormány által delegált új, külsős tagokkal a monetáris tanács augusztus óta fordult a monetáris lazítás irányába, a forintkamat azóta 7%-ról 5,75-re süllyedt. A piac szerint a külsős tagok a kormány által kívánatosnak tartott kamatpolitikát követik, az újabb kamatvágás tehát annak is a jele lehet, hogy a kormány is számolt a gyengébb forintárfolyammal. Korábban amúgy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sem rejtette véka alá azt a véleményét, hogy nincs különösebb gondja az exportot támogató gyengébb forinttal.

Simor András szerint ugyanakkor csak a kedvezőbb globális piaci hangulat segített Magyarországnak abban, hogy büntetlenül megússza a sorozatos kamatvágások következményét. „A csökkentések nem voltak megalapozottak, hiszen az árak növekedéséről szóló előrejelzés meghaladja a jegybank 3 százalékos inflációs célkitűzését” – fejtette ki véleményét az MNB hamarosan távozó elnöke. (MTI, Ng)