Mégsem lesz olcsóbb a benzin

Robert Fico ellenzéki képviselőként kardoskodott az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése mellett. Most viszont kormányfőként hallani sem akar erről.ČTK-felvéteA Robert Fico vezette kormány korábban azt ígérte, hogy mindent megtesz az üzemanyagárak csökkentése érdekében. Jelenleg ugyanezt ígéri a legnagyobb ellenzéki párt, az SDKÚ is, valószínűleg azonban az ő harcuk is megmarad az ígéretek szintjén. Ivan Mikloš, az SDKÚ parlamenti képviselője, volt pénzügyminiszter a parlament júniusi közgyűlésén szeretné felvetni az üzemanyagok jövedéki adójának a csökkentését. Az SDKÚ a javaslatát azzal magyarázza, hogy míg Szlovákiában manapság az adók nélküli benzinár az egyik legalacsonyabb Európában, az adókkal terhelt árak az egyik legmagasabbnak számítanak. „Javaslatunk megegyezik azzal, amit Robert Fico még 2005 februárjában nyújtott be, amikor a benzin literjének a jövedéki adóját literenként 90 fillérrel, a gázolajét pedig 1,80 koronáért szerette volna csökkenteni” – állítja Mikloš. Szerinte azonban – ellentétben Fico korábbi nyilatkozataival – jelenleg nem beszélhetünk populizmusról, hiszen a szlovák gazdaság növekedése lehetővé teszi az adók csökkentését.

Nemet mondtak a tervre

Az ellenzék javaslatát ugyanakkor nem támogatja a gazdasági és a pénzügyi tárca sem. Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter szerint a kormány nem tervezi az üzemanyagok jövedéki adójának a csökkentését. „Teljesítenünk kell a Maastrichti Szerződés kritériumait, 2011-re így kiegyenlített államháztartással számolunk, ami nem teszi lehetővé az adók csökkentését” – állítja Jahnátek. Hasonló a véleménye a pénzügyminisztériumnak is. Miroslav Šmál, a pénzügyminisztérium szóvivője szerint Szlovákia jelenlegi gazdasági növekedése nem teszi lehetővé az üzemanyagok adózásának a csökkentését. A tárca elemzése szerint ez a költségvetésben mintegy 4 milliárd koronás kiesést okozna.

Mit szólnak az üzemanyagárak adózásának a csökkentéséhez a független szakemberek? A Natankuj hírportál elemzése szerint jelenleg három adónemet fizetünk az üzemanyagok után: a jövedéki adót, az üzemanyagok után fizetett áfát, és a fogyasztási adóból fizetett áfát. Ha felszámolnák a fogyasztási adó után fizetett áfát, az állam nagyjából 2,5 milliárd koronától esne el, ami nem kis kiesést jelentene a költségvetésnek. Napjainkban 1000 liter benzinre 15 500 korona, 1000 liter gázolajra pedig 14 500 korona fogyasztási adó rakódik. Nem egyezik ugyanakkor az elemzők és az állam véleménye a jövedéki adó esetében. Az állam szerint ezek csökkentését az Európai Unió nem teszi lehetővé, a Natankuj elemzése szerint azonban ez lehetséges, miközben ezzel a módszerrel a benzin literenkénti árát akár 4, a gázolajét pedig 5 koronával csökkenthetnék. Ha a kormány a fent említett összegekkel csökkentené az üzemanyagok adóját, a 95-ös oktánszámú benzin literje a jelenlegi 39,80 koronáról 31,50 koronára csökkenhetne, míg a gázolaj literjéért a jelenlegi 42,60 korona helyett 33,50 koronát fizetnénk. Mivel a Fico-kormány feladta a korábbi ígéreteit, minderről csak álmodhatunk. Sőt a kőolaj árának a folyamatos növekedése miatt az elkövetkező időszakban még drágábban tankolhatunk.

Forrongó olajpiac

A hazai üzemanyagárak az olaj világpiaci árának a folyamatos növekedésével magyarázhatók. Tegnap a nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta, a West Texas Intermediate a legközelebbi, júniusi határidőre hordónként (159 liter) 125,64 dollár volt a New York-i árutőzsdén. Az északi-tengeri Brent könnyűolaj referenciafajta a legközelebbi, júniusi határidőre 124,92 dollár volt. Komoly gazdasági elemzők nem is olyan régen még arról vitáztak, hogy elérheti-e legfontosabb energiahordozónk ára a 100 dolláros határt. Nos, ez a vita le van zárva, az új már a 200 dolláros küszöb átlépéséről folyik. Ha kicsit gondolkozunk, könnyen rájöhetünk, hogy ezen a kérdésen kár elmélkedni: az olaj ára hosszú távon csak felfelé mozoghat. Rövid távon ingadozhat persze, de sem az új mezők megnyitása, sem az újabb és újabb bányászati technikák bevezetése nem hozhat tartós ellátási biztonságot.

A bioüzemanyag a hibás?

Az elemzők véleménye megoszlik a kőolaj árának a növekedésével kapcsolatban. Az ElliottWave International elemző társaság az olajpiaci ellentmondásokat illetően tette közzé elemzését. A társaság szerint egyes következtetések mítoszként élnek a sajtóban, valós alapjuk viszont kevés. Miért nőnek az olajárak? Az egyik legtöbbet hangoztatott állítás szerint a fő kőolajexportáló OPEC szervezet hibájából. Az ElliottWave International szerint ez nem lehet igaz, hiszen a nem-OPEC országok több olajat termelnek ki, mint az OPEC-tagországok. Gyakori okként hozzák fel azt is, hogy kifogyóban az olaj. Ez még inkább nonszensz, hiszen a világ tényleges nyersolajkészletei folyamatosan bővülnek. A legnyomósabb érvként a kínálat/kereslet egyensúlytalanságát hozzák fel. Ez azért nem helytálló, mert világszinten a kereslet és kínálat ugyanolyan konstans ütemben nőtt a 80-as évek közepe óta. A definíció szerint pedig e két állandó tényező nem eredményezhet olyan vad árfolyamkilengéseket a tranzakciók során, mint amilyeneket a tőzsdén látunk. Tudni kell, hogy más egyéb mítoszok is övezik manapság az olaj- és energiapiacokat. Vegyük csak a „bioüzemanyag megment minket” szállóigét. A kukorica és etanol körüli mizériát lassan korunk egyik legnagyobb átverésének nevezhetjük. Érdemes volna utánaszámolni annak, hogy mekkora károkat okoz az etanol mögött álló politikai gépezet. Idén rekord nagyságú területet fognak az USA-ban etanol előállítására fordítani, ami az Egyesült Államok kukoricatermésének mintegy harmadát fogja felemészteni, miközben az eredményként nyert üzemanyag mindössze a fogyasztás 3%-át pótolja majd. Tehát akkor, mi a válasz arra a kérdésre, hogy miért emelkedik az olaj ára? Szabad piacon az árak mindig annak eredményeként alakulnak ki, hogy az eladók milyen árat kérnek, a vevők pedig milyen árat kínálnak. Számtalan tényező befolyásolja a vevők/eladók pszichéjét a tranzakciók során, így egyetlen okot sem tarthatunk száz százalékosnak. (mi, nt, s)