Gyurcsány Ferenc kormányfő eddig eltitkolt beszéde hosszú árnyékot vetett. Figyelemfelkeltőnek, sokkolónak szánta, végül szó szerint gyújtó hatású lett.TASR-képarchívumMilyen hatással lehet a magánszektorra az a politikai vihar, amely Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök vasárnap kiszivárogtatott beszéde nyomán alakult ki? Németh Dávid, az ING Hungary elemzője: „A vállalati szektor számára az jelentene kockázatot, ha a belpolitikai események elfajulása nyomán bizalmatlansági indítvány beadására kerülne sor, és veszélybe jutnának a tervezett intézkedések. Ennek jeleit azonban egyelőre nem látom, a koalíció kiállt Gyurcsány Ferenc személye mellett. Ha ugyanis elcsendesednek a kedélyek, az ellenzék már nem vetheti a szemére az elmúlt évek hazugságait. Más a helyzet azonban, ha a miniszterelnök távozásra kényszerül, mert azzal együtt a gazdaságpolitika eddig felvázolt irányvonalai is bizonytalanná válnának. Új stabilizációs program kidolgozására pedig nem nagyon van idő, minél hamarabb túl kellene esni a változásokon. A 2007-es gazdasági környezet ez utóbbi forgatókönyv esetében sem változna számottevően, ugyanis a legtöbb törvényt már elfogadták.” Pletser Tamás, az Erste Bank elemzője: „Senki nem örül annak, ha a kormány nyilvánvalóan nem végzi jól a dolgát, de a vállalatok életét szűkebb értelemben nem ez befolyásolja. Rövid távon elhanyagolható hatást gyakorolhat a magánszektorra a politikai bizonytalanság. A piacok számára az igazi érvágást a tartós válság és a megegyezésre való képtelenség jelentené. A gazdaság szereplőit elsősorban a költségvetés helyzete és a kamatlábszint alakulása érinti. A cégeknek nem az lenne a legnagyobb csapás, ha a kormánynak mennie kellene, hanem az, ha a hatalomra kerülő döntéshozók elsüllyesztenék a már megindított pozitív folyamatokat.” Samu János, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője: „Nem hinném, hogy a kormányfői beszéd rövidtávon különösképpen kihatna a cégek döntéshozatalára. Legfeljebb a pénzpiacokon működő vállalatok érezhetik meg saját bőrükön a nyilatkozat hatásait, az árfolyamok átmeneti változékonyságán keresztül. A magánszektorban csupán abban az esetben beszélhetnénk komoly következményekről, ha veszélybe kerülne a kormány vagy a kormányfő pozíciója, és ezáltal a tervezett reformintézkedések is.”
Emelkednek Magyarországon a befektetői kockázatok a tegnapi zavargások miatt – vélik a Danske Bank elemzői. A német konzervatív napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) tegnap közzétett elemzése szerint Magyarország utoljára a 70-es évek végén volt hasonló gazdasági krízisben, amikor az állam „gyakorlatilag fizetésképtelenné vált”. A cikk szerzője kiemeli, hogy 2006 első negyedévében az államadósság 3 milliárd euróra rúgott, s nyilvánvalóvá vált, hogy csupán fájdalmas intézkedésekkel lehet kihúzni az országot a slamasztikából. Egyúttal hozzáteszi, hogy a kiszivárogtatott Gyurcsány-beszéd semmi új információt nem tartalmazott, hiszen az ország gazdasági helyzete külföldi megfigyelők számára már eddig is egyértelmű volt. (mfor, napi, t, ú)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.