Már a gyorsan jött pénzt sem szórjuk el azonnal

Az IMAS International elemzői legfrissebb nemzetközi felmérésükben arra keresték a választ, mit kezdenének a válaszadók egy hirtelen jött összeggel, amely nagyjából az adott ország egy alkalmazottra jutó átlagos havi bevételeinek felel meg. Szlovákiában így azt kérdezték, mit csinálnánk, ha 750 euró ütné a markunkat.

„A megkérdezettek az említett 750 eurónak nagyjából a 77 százalékát, vagyis mintegy 577 eurót tennének félre vagy fektetnének be, majdnem 20 euróval többet, mint egy évvel korábban. A lakosság egyes rétegei között azonban látványos különbségek vannak”

– nyilatkozta Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. A megkérdezettek 29 százaléka az egész összeget félretenné vagy befektetné valahová, ahelyett, hogy elköltené. A 7 százalékuk az 500 és 750, 30 százalékuk a 300 és 500, 18 százalékuk a 150 és 300, 7 százalékuk pedig az 1 és 150 euró közötti összeggel tenné ugyanezt. A hirtelen jött 750 eurót teljes egészében csak a megkérdezettek 6 százaléka költené el azonnal.

„A korábbi adatokhoz képest egyre többen gondolnak a jövőre, és már kevésbé szórják a pénzt, mint pár éve, amihez nem kis mértékben járulhattak hozzá a közelgő gazdasági válsággal és a lassuló szlovák gazdasággal kapcsolatos hírek is”

– tette hozzá Buchláková. A spórolási kedv a nők és a 15–29 év közötti fiatalok körében a legnagyobb, míg az 50 év felettiek jóval nagyobb hányada költené el az említett összeg nagy részét. Buchláková szerint azonban ez azzal is magyarázható, hogy a nyugdíjasok bevételei alacsonyabbak, miközben az élelmiszerárak folyamatosan nőnek, nem beszélve a gyógyszerekre kiadott pénzről. A nemzetközi összehasonlításban a spórolás szempontjából a szlovákiai válaszadókat csak a csehek és a románok előzték meg. Míg Szlovákiában a hirtelen jött összegnek átlagosan a már említett 77 százalékát tennénk félre, Csehországban a 90, Romániában a 84, Magyarországon a 60, Horvátországban az 50, Szerbiában pedig a 44 százalékát.

Az IMAS International most közzétett felmérése arra is kitért, hogy kihez fordulunk a leggyakrabban a pénzügyi gondjainkkal kapcsolatos kérdésekkel. „A szlovákiai válaszadók csaknem fele még mindig a családjával beszéli meg a pénzügyeit, a második leggyakoribb válaszként pedig az internetes böngészést jelölték meg. Az elmúlt időszakban ugyan nőtt azok száma, akik pénzügyi tanácsadóhoz fordulnak, az arányuk azonban még így is csak 30% körül mozog” – mondta Buchláková. (mi)