Magyarország sereghajtó a reálbérek alakulása terén

Budapest/Pozsony. Miközben a többi régiós új tagállamban erős volt a reálbér-növekedés 2007-ben, Magyarországon 4,7 százalékkal csökkentek a keresetek a vártnál magasabb, 8%-os infláció, illetve az állami elvonások fokozása miatt – ez az utóbbi 12 év legnagyobb reálcsökkenése. Romániában kiugróan, 15%-nál is gyorsabb ütemben nőtt a fizetések reálértéke, de a visegrádi térség országaiban is érezhető emelkedést regisztráltak (Szlovákiában több mint 4%-os volt az emelkedés) – kivéve Magyarországot. Ráadásul déli szomszédunknál a tavalyi költségvetési megszorítások nem csak a közterhek emelkedésében érhetők tetten, a kiadáslefaragás jegyében jelentős elbocsátásokkal is jártak. A nagyjából százezer, utcára került állami alkalmazottnak azonban csak kisebb része tudott a keresletszűküléstől sújtott magánszektorban elhelyezkedni, így a foglalkoztatottság is visszaesést mutatott tavaly.

A cseh, szlovák, lengyel vagy román reálbérek látványos növekedésének egyik fő oka a munkaerő iránt megnyilvánuló mind erősebb kereslet. A fizetések alakulása egyfelől igen kedvezően hatott az érintett tagállamok fogyasztási adataira, másfelől a szociális béke szempontjából is igen előnyös, ha a cégek nyereségének gyarapodásával a munkavállalók bére is többé-kevésbé lépést tart – mutat rá a német Wirtschaftsblatt szaklap. Többen figyelmeztettek ugyanakkor az elmúlt évben, hogy a bérek túl gyors növekedése – amellett, hogy inflációs nyomást gerjeszt – az új tagállamok versenyképességének is árthat a termelési költségek emelkedése miatt.

A legfejlettebb országokat tömörítő párizsi székhelyű OECD szervezet legújabb összehasonlításából azonban kiderül, hogy a jólét növekedése egyelőre nem vonta maga után a versenyképesség romlását az új tagállamokban, vagyis a darabbérköltségek a dinamikus bérkonjunktúra ellenére sem emelkedtek érdemben, mivel a termelékenység is gyorsan javul. A múlt év egyik versenyképességi nyertesének az OECD adatai szerint Szlovákia számít: tavaly enyhén növeltük versenyképességünket a darabbérköltségek terén, miközben a munkavállalók 4,2%-os reálbér-emelkedést könyvelhettek el. A korona árfolyam-ingadozásai sem haladták meg azt a mértéket, amely az euróval szembeni veszélyes le- vagy felértékelődéshez vezethetett volna.

Cseh- és Lengyelországban ugyanakkor némileg nőttek a darabbérköltségek a múlt évben, ez elsősorban a két ország nemzeti valutája, a cseh korona és a zloty jelentős erősödésével függ össze. Bulgáriáról és Romániáról, illetve a balti államokról még nem áll rendelkezésre adat a versenyképesség alakulásának összehasonlításához. (VG, ú)