Lejtőn a közép-európai pénzügyi alapok

A tavasz folyamán a fejlett gazdaságok majdnem minden tőzsdeindexe ötéves csúcsra ért, és rekordmértékű tőke áramlott a feltörekvő piacokra is, ami a visegrádi országok indexeit abszolút csúcsra vitte. Jelenleg úgy néz ki, hogy ennek a folyamatnak egy bizonyos időre vége. Ennek legjelentősebb oka a kamatemelések: az Egyesült Államokban az aktuális 5%-os ráta már önmagában megfelelő alternatívát kínál, nem szükséges lényegesen nagyobb kockázatot vállalni a feltörekvő piacokon, így például Közép-Európában. Régiónk vonzerejének hanyatlásához hozzájárultak – kis mértékben – a választások is. Az általános gyengülés legkevésbé Csehország és Szlovákia valutáját viselte meg, ami e két ország jó államháztartási helyzetének köszönhető. Az eddigi reformok most éreztetik hatásukat: a külföldi befektetők már különbséget tudnak tenni az egyes országok között, Szlovákia gyakorlatilag élettelen tőzsdéjét pedig amúgy sem lehet megrázni. Ezzel éppen ellentétes folyamtok játszódtak le Lengyelországban, és főleg Magyarországon, ahol a nehéz napok még csak most következnek.

Egyértelmű változás állt be Szlovákiában a lakosság befektetési szokásaiban is. A szebb napokat látott pénzpiaci és kötvényalapok hétről hétre rendre csökkenő betétállományt mutattak, egészében csökkent a befektetési társaságok által kezelt megtakarítások összege; az új csillag a befektetések egén a kevert portfóliójú alapok. Például a Szlovákiában árusított 6 legkelendőbb alap (ide tartozik az ING visegrádi alapja, a Tatra banka európai részvényalapja, továbbá az Általános Hitelbank és a Szlovák Takarékpénztár 1-1 alapja) egy hónap leforgása alatt 4,6 százalékot veszített az értékéből, ami 100 ezer koronánként 4600 koronát jelent. Ez jelentős veszteség, hiszen a lakosság már mintegy 125 milliárd koronát tart a különböző alapokban. Szerencsére a nyugdíjalapok vesztesége mérsékeltebb, mivel itt a részvények nem játszanak olyan nagy szerepet. A szokásos kisbefektetői magatartás ismét megmutatkozott: drágán venni, olcsón eladni, a pénzpiaci és kötvényalapokból épp a legrosszabb időben csoportosítottak át a vegyes- és részvényalapokba. Az előző negyedévben realizált befektetések most mind veszteségbe fordultak, biztos hozamot biztosító alap nem is volt, ami új és kellemetlen jelenség a hazai kisbefektetők számára.