Légitársaságok esése, drága olaj

A tőzsdék rendkívül élénken reagáltak a legfrissebb afganisztáni fejleményre. A befektetők idegességét jelzi, hogy a legtöbb börzén süllyedtek a részvényárfolyamok. Reuters-felvétel A piacvezető biztosítók közül német Allianz tegnap délutánig 2 százalékot, a francia Axa 4 százalékot, az olasz Generali 1,8 százalékot vesztett pénteki zárójához képest. A Goldman Sachs befektetési ház a szektor egészére megadott idei profitelőrejelzését 18 százalékkal, 2002-es prognózisát 5 százalékkal, a 2003-ra szóló profitjóslatot 3 százalékkal rontotta, kizárólag az amerikai merényletek hatásai miatt. A Zürich Financial svájci biztosítási csoport 10 százalékot zuhant, miután hétfőn érvénytelenítette saját korábbi, 1,8-2,0 milliárd dolláros nettó profitot valószínűsítő idei éves célsávját. A Zürich közölte, hogy a New York-i Világkereskedelmi Központ lerombolásából a cégre háruló kötelezettségek a korábban becsült, kevesebb mint 400 millió dollárnál várhatóan kétszer nagyobb, 700-900 millió dolláros veszteséget okoznak az idén a vállalatnak. A Zürich szóvivője a Reutersnek hétfőn azt mondta: egyelőre nehéz új profitcélsávot kijelölni, mert az eredmény a piacok újjáéledésétől függ.

Légitársaságok mélyrepülése

A hétvégi afganisztáni amerikai–brit katonai akció a légiforgalmi szektort is megint a mélybe nyomta. A British Airways 7,1 százalékkal, az Alitalia 5 százalékkal, az Air France 3,6 százalékkal, a német Lufthansa 0,5 százalékkal esett hétfő délutánig. A madridi székhelyű nagybani helyelosztó rendszer, az Amadeus közölte, hogy a szeptember 11-30. közötti időszakban éves összevetésben 27,5 százalékkal zuhantak a cég által nyilvántartott repülőjegyfoglalások, ezen belül az amerikai foglalások száma 45,3 százalékkal esett. Tegnap általános volt a borúlátás a fő tőzsdéken. A legnagyobb piacokról merítő Eurotop 300-as blue chip index 1,7 százalékot, a szűkebb választékú DJ Euro Stoxx 50-es 2,0 százalékot vesztett délutánig. A londoni értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexe 84 pontos, a frankfurti Dax-30-as 95 pontos veszteségben járt (előző zárók: 5036,00 pont 19,80 pontos, 0,39 százalékos nyereséggel, illetve 4487,69 pont 60,44 pontos, 1,33 százalékos veszteséggel).

Esés az ázsiai tőzsdéken

Az ázsiai-csendes-óceáni térség tőzsdéin is eséssel reagáltak a részvényárfolyamok az Afganisztán ellen intézett csapásokra. Bár a kereskedők a szeptember 11-i amerikai terrormerényletek nyomán számítottak a katonai válaszcsapásra, annak időzítése meglepetésként hatott, és sok befektető távol maradt a piacoktól, a Wall Street reagálására várva. Az iránymutatásra azonban egy napot várni kell, mivel úgy a New York-i értéktőzsde, mint Ázsia legnagyobb tőzsdéje, a tokiói értéktőzsde hétfőn zárva tartott nemzeti ünnep miatt. A tőzsdék korai kereskedésében Új-Zélandon 0,4, Ausztráliában 1,4, Szingapúrban 2,3, Tajvanon 0,7, Dél-Koreában 0,8 százalékkal, Malajziában pedig 1,9 százalékkal estek a részvények árfolyamai, tükrözve ezzel azt a bizonytalanságot, amelyet a katonai akció idézett elő. Egy elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a befektetők idegesek, mert úgy gondolják, ha az Afganisztán elleni akció hoszszú ideig tart, akkor elhúzódhat az Egyesült Államok gazdaságának gyengélkedése. A harcoló egységek tiszteletére megtartott egyperces csend után a Nasdaq Composite 25 pontos, a 30-as Dow Jones iparvállalati átlag szintén 25 pontos veszteséggel nyitott hétfőn. A kereskedés első öt perce után a Nasdaq-platform átfogó indexe 26 pontos, a New York-i értéktőzsde irányadó mutatója 95 pontos veszteségben járt. Az első óra elteltével a Nasdaq-index 2 pontos pluszban, a Dow 50 pontos mínuszban volt. A piac nyitását megelőzően a befektetők azt számolgatták, hogy mibe kerül az Afganisztán elleni amerikai támadás. A Morgan Stanley a nyitás utáni várható gyengülést részben arra vezette vissza, hogy igen sok a bizonytalanság a háború kapcsán, amelyről még azt sem tudni, hogy megközelítőleg meddig tart majd.

Az OPEC és az olajtermelés

Az OPEC az olajárak csökkenésének megállításáért még a héten, de legkésőbb a jövő hét elejétől napi 500 ezer hordóval csökkentheti az olajkitermelést – tudta meg a Financial Times. A nem hivatalos információ szerint, Ali Rodriguez, a bécsi székhelyű szervezet titkára Szaud-Arábiával, Iránnal, Algériával és az OPEC-en kívüli Mexikóval folytat tárgyalásokat az olajár zuhanásának megállításáról. Az OPEC nyersolaj kosara pénteken a 22 dolláros hordónkénti alsó határ alá csúszott. A kitermelés csökkentésével a szervezet azt várja, hogy az olaj hordónkénti ára 22 és 28 dollár közé emelkedik majd. Ali Rodriguez újságíróknak azt mondta: a kitermelési mennyiség csökkentésére számítani lehet, ugyanakkor a termeléscsökkentés csupán egyike az elképzelhető intézkedéseknek. Hosszú távon a túl alacsony olajár a főtitkár szerint „politikai problémákat” okozhat. A háborús hangulatban csaknem fél dolláros drágulással nyitottak a nyersolajkontraktusok tegnap Európában, annak ellenére, hogy az OPEC főtitkára kizárta az azonnali termeléscsökkentés lehetőségét, és nem volt fennakadás az olajszállításokban. A globális alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent minőség most futó legközelebbi, novemberi határideje 47 centes erősödéssel 22,10 dollár volt a londoni nemzetközi olajtőzsde (IPE) korai forgalmában. A kontraktus pénteken 52 centes veszteséggel 21,63 dolláron zárt az IPE-n. Drágult az arany: a hongkongi árutőzsdén az arany unciánkénti ára két dollárral 293,50 dollárra nőtt. Egyes fő iraki kikötőből induló nyersolajszállítások újra megfelelő szintre emelkedtek, miután szeptember végén korábbi átlaguktól több mint napi egymillió hordóval maradtak még el – jelentette a Reuters. Az akkori visszaesésre az szolgált magyarázatul, hogy a háborús kockázatok miatt hirtelen drágulni kezdtek a szállítási tarifák, a tanker-flották üzemeltetői a bizonytalanság miatt kivártak. Jelenleg Irak olajkivitele már 2,5 millió hordó naponta közölték ipari források, míg szeptember utolsó hetében a mennyiség 1,3 millió hordó körül volt. A kikötőkből már 1,7 milliót visznek el naponta, ezt kiegészíti a törökországi Ceyhan városába futó vezetéken továbbított napi 800 ezer hordó iraki nyersolaj.

Pozsony. Az Afganisztán elleni amerikai légicsapások gyakorlatilag semmilyen hatást sem gyakorolnak Szlovákia gazdaságára. Szlovákia ugyanis csak minimális forgalmat bonyolít le az USA-val, számunkra az Európai Unión belüli gazdasági helyzet a meghatározó. „Azonban a legfejlettebb országok recesszióját mi is megérezzük, ezért várható, hogy Szlovákia bruttó hazai össztermékének kövekedési üteme némileg fékeződik” – mondta Tomáš Kmeť, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. További fékező tényező lehet, ha esetleg elszabadulnának az olajárak, például ha az olaj hordónkénti ára tartósan 40 dollár fölé emelkedne” – nyilatkozta Pavol Popp, a Postabank szakértője. „A multinacionális cégek nem fogják csökkenteni azokban az országokban a termelést, ahol alacsony a bérszínvonal. Márpedig Szlovákia ebbe a kategóriába tartozik” – vélekedett Ján Tóth, az ING Bank analitikusa. A szlovák korona tegnap délelőtt közel 20 fillért gyengült az euróhoz képest, a gyengülés az amerikai válaszcsapások, továbbá a cseh korona mélyrepülésének számlájára írható. (ú)