Lecsípnek a nagygazdák pénzéből?

Az új uniós agrárpolitika lehűtheti a nagygazdák kedélyét. A nagy farmok támogatásának csökkentése Szlovákiát hátrányosan érintheti. ČTK-felvAz uniós agrárpolitika (KAP) úgynevezett „állapotfelmérése” alkalmassá kívánja tenni a közös agrárpolitikát arra, hogy szembe tudjon nézni 27 tagú EU-ban megjelenő kihívásokkal. A leendő reformtervezetnek eszerint három fő kérdés mentén kell körvonalazódnia: 1. Hogyan lehet a közvetlen támogatási rendszert hatékonyabbá és egyszerűbbé tenni? 2. Hogyan lehet az eredetileg hattagú közösségre kidolgozott piactámogatási eszközöket a mai viszonyokhoz igazítani? 3. Hogyan nézzünk szembe az olyan új kihívásokkal, mint az éghajlatváltozás vagy a biológiai sokféleség megóvása?

A dokumentum konkrét javaslatokat is tartalmaz. A legfontosabbak közé tartozik a nagy gazdaságok támogatásának csökkentése. E szerint megvonnák az évi 100 000 eurónál nagyobb összegű támogatásban részesülő gazdaságok közvetlen kifizetéseinek egy részét, és ezt a pénzt a vidékfejlesztési költségvetésbe helyeznék át. A bizottság növelné a támogatás és a termelés szétválasztásának arányát is azokban az országokban, amelyek egy sor gazdálkodási ágazatban a támogatás és a termelés közötti kapcsolat fenntartása mellett döntöttek. A tervezet továbbá javasolja a brüsszeli támogatás kötelező feltételeként teljesítendő kölcsönös megfeleltetési előírások felülvizsgálatát is. Ez azt is jelentheti, hogy el kell hagyni a szükségtelen követelményeket, de újabbakat kell meghatározni az olyan új kihívások miatt, mint a vízgazdálkodás javítása vagy az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése.

A dokumentum szerint az EU-nak el kell gondolkodnia a piactámogatási politikája módosításán is. Felteszi a kérdést, hogy a gabonaféléknél – kivéve a kenyérbúzát – nem csökkenthető-e nullára az intervenció, illetve, hogy nem kellene-e a tejkvótákat mostantól fokozatosan emelni, hogy a 2015-re tervezett teljes eltörlésük ne okozzon túl nagy megrázkódtatást a tejágazatnak. A brüsszeli bizottság szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy az energianövény-támogatásra még mindig szükség van-e, tekintetbe véve a bioüzemanyag-termelés olyan új ösztönzőit, mint a kötelező bioenergia-célkitűzések és a magas árak.

Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos szerint az általa javasolt változtatások pozitív hatással lesznek a gazdálkodók, a fogyasztók és az adófizetők szempontjából, mert lehetővé teszik a KAP számára, hogy reagáljon az új kihívásokra. Az agrárbiztos úgy véli, nagyobb hangsúlyt kell fektetni az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, a hatékonyabb vízgazdálkodásra, a bioenergiában rejlő lehetőségek jobb kihasználására vagy a biológiai sokféleség megóvására. Ennek finanszírozását a vidékfejlesztési politikán keresztül lehet a legjobban megoldani, ezért a közvetlen kifizetések csökkentésével egyidejűleg nőne a vidékfejlesztési támogatások összege.

Ivan Oravec, a szlovák agrárkamara elnöke azonban határozottan ellenzi a felvázolt reformcsomagot. Leginkább a nagy farmokat sújtó támogatáscsökkentést tartja hátrányosnak, ugyanis Szlovákia az unió élén jár a gazdaságok kiterjedése terén. A 2004 óta csatlakozott tagországok gazdái nem részesülnek teljes összegű brüsszeli támogatásban, ennek ellenére a közvetlen kifizetések csökkentése őket is érintené. A Brüsszel által közölt reformcsomag egy hat hónapos széleskörű konzultáció elindítását szolgálja. A konkrét jogszabályok kidolgozása jövő tavasszal indulna. A miniszterek a tervek szerint 2008 végéig jutnának megállapodásra, az új előírások ezután léphetnének hatályba. (czk, eu)