Lassan végre kiforr az európai uniós borreform

Brüsszel. Tegnap folytatott vitát, és holnap szavaz az Európai Parlament (EP) az európai borszektort átalakító jogszabályról. Az EP mezőgazdasági szakbizottsága november 21-én, 31 igen, 7 nem és 2 tartózkodó szavazattal fogadta el a Giuseppe Castiglione olasz néppárti képviselő által jegyzett jelentést a borreformról. A szakbizottság ellenezte az Európai Bizottság tervét, hogy 2014. január 1-jéig teljesen liberalizálják a szőlőtelepítési jogokat az eredet-megjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében. A jelentéstevő magyarázata szerint „e területek esetében a liberalizálásnak végzetes hatása lehet, mivel tönkre tehetné Európa borászati örökségét”.

A bizottsági képviselők támogatták a jelentéstevő véleményét, amely szerint az Európai Bizottság által javasolt öt év helyett három évig legyen érvényben a szőlőkivágásra igénybe vehető uniós támogatások rendszere, és az utolsó két évre tervezett összegeket is tegyék elérhetővé ezalatt. Castiglione szerint „azok a termelők, akik az ágazatból való kivonulást választják, erre elsősorban az intézkedés alkalmazásának első esztendeiben fogják rászánni magukat”. Az időszak három évesre történő lerövidítése a képviselők többsége szerint „garantálhatja a termeléssel felhagyó szőlőművelőknek, hogy méltányos és várakozásuknak leginkább megfelelő díjazásban részesüljenek”, emellett arra ösztönöz, hogy elsősorban a leggyengébb minőségű, illetve a megfelelően értékesítési lehetőségeknek híján lévő szőlőket vágják ki.

A szakbizottság – a jelentéstevő véleményével szemben – nem támogatta az Európai Bizottság tervét, hogy tiltsák be a borok alkoholtartalmának cukor hozzáadásával történő fokozását, és elutasították a must hozzáöntésével készült borászati termékek támogatásának beszüntetésére irányuló javaslatot is. A szakbizottság átalakítaná az eredetmegjelölés fogalmát is. Eszerint ez a következőt jelentené: valamely régió, meghatározott hely vagy, kivételes esetben egy kisebb kiterjedésű tagország neve, amelyet olyan bor, likőrbor, pezsgő, habzóbor, szárított szőlőből készült bor vagy túlérett szőlőből készült bor jelölésére használnak, amely ebből a régióból, erről a helyről vagy, kivételes esetekben, ebből a tagországból származik, és megfelel néhány követelménynek (pl. minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők, a szőlő, amelyből készült, kizárólag arról a földrajzi területről származik).

Hasonló logikával fogalmaznák meg a földrajzi jelzés fogalmát, azzal az eltéréssel, hogy elég, ha a szőlő „alapvetően e földrajzi eredethez kapcsolható”. A készítéséhez használt szőlőnek legalább 85 százalékban kell kizárólag e földrajzi területről származnia. A fenti rendelkezésektől eltérően eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott bort azzal a feltétellel lehetne a meghatározott földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő területen nyerni vagy készíteni, hogy azt az érintett tagállam kifejezetten és meghatározott feltételek mellett engedélyezte. A képviselők a nemzeti költségvetési borítékok rendszeréből továbbra is lehetővé tennék az emberi fogyasztásra szánt alkohol lepárlásának támogatását. A szakbizottság ellenzi, hogy az eredetileg a borszektorra szánt összegek egy részét átirányítsák a vidékfejlesztés támogatására. Az agrárminiszterek tanácsa várhatóan december 17-19-ei ülésén dönt véglegesen a borreform részleteiről. (m, s)