Lassabban nyílik az agrárolló

Előzetes számítások szerint mintegy 117 millió koronás nyereséget ért el tavaly a hazai agrárágazat. A 279 jogi személy – 173 mezőgazdasági szövetkezet, 23 részvénytársaság és 83 kft. – adatai alapján kiszámított eredmény (az önállóan gazdálkodó agrártermelőket nem vonták be a mintába) arról árulkodik, hogy már mutatkozik a szerkezetátalakítás első, igaz szerény gyümölcse – jelentette ki Blaas Géza, a kutatóintézet első embere. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az eredményt nagyban befolyásolta az a tény is, hogy a kormány tavaly mintegy 3 milliárd koronával kompenzálta az aszálykárokat. „A pénz jókor jött, az agrártermelők minőségi vetőmagot, tápanyagot és növényvédő szereket vettek rajta, ami a termésen is megmutatkozott” – mutatott rá Blaas, cáfolva egyes közgazdászok állítását, miszerint az agrárágazat a szárazságpénzt és a termés megalapozására juttatott állami támogatást felemésztette volna. Az igazgató állítása szerint a tavalyi gazdasági eredmények is igazolják, hogy az agrárium krónikus készpénzhiányban szenved; az ágazat lényegesen jobban teljesítene nagyobb fizetési fegyelem esetén, tehát ha időben megkapná azt a pénzt, ami ténylegesen megilleti. Ugyanakkor a múlt évben – a korábbi évekhez viszonyítva – enyhe javulás állt be a fizetési fegyelem területén is. Kedvezően hatottak a gazdasági eredmények alakulására a növekvő felvásárlási árak is. Bár tízéves visszatekintésben a kiadások és a bevételek alakulását tükröző agrárolló állandóan nyílik – mindössze 1994-ben zárult kedvezően –, az utóbbi három évben a szétnyílás mérséklődött, és optimista becslések szerint talán nem romlik tovább.

Az előzetes számítások alapján arra lehet következtetni, hogy tavaly tovább csökkent a veszteséges agrárvállalatok száma és növekedett a nyereséges cégek száma. Amíg 2000-ben mindössze a vállalatok fele ért el enyhe nyereséget, addig 2001-ben a vállalatok 75%-a zárta pozitív eredménnyel a gazdasági évet, miközben a cégek többsége 1 millió korona körüli nyereséggel számol. A VÚEPP felmérése alapján arra is lehet következtetni, hogy a korábbi évekkel ellentétben tavaly azok a cégek is javítottak gazdasági eredményeiken, amelyek jobb körülmények között gazdálkodnak, azaz nem részesülnek ún. szisztematikus állami támogatásban, amit csak a rosszabb természeti körülmények között gazdálkodó vállalatok kapnak.

Bár az ágazat idén vagy félmilliárd koronával kisebb dotációs kerettel rendelkezik, Blaas Géza szerint a végeredmény nagyban függ attól, hogy azok részesülnek-e majd az agrártámogatásban, akik ésszerűen tudják a pénzt felhasználni. A VÚEPP mindenesetre pozitívan értékeli azt, hogy az idei évre érvényes dotációs szabályzó nagyobb pénzösszeget szán a hitelkamatok bonifikálására. Az agrárközgazdászok szerint a bankhitelek terén nem várható lényeges változás, előzetes becslések szerint az agrárvállalatok által 2002-ben felvehető hitelek nagysága megmarad az 5 milliárd koronás szinten. (gyor)

Versenyképtelenek nagyobb hátrányban

Pozsony. A kevésbé versenyképes ágazatok, így például a burgonyatermesztés és a sertéstenyésztés érezné meg a legjobban, ha az Európai Unió kitartana jelenlegi álláspontja mellett, és nem módosítana az újonnan csatlakozni kívánó országoknak juttatandó közvetlen támogatások összegén és fizetési menetrendjén. Az agrárközgazdászok most számolják, hogy miként is sújtaná a kevesebb pénz az egyes ágazatokat. Blaas Géza közlése szerint a búzatermesztés rentabilitása a felére csökkenne, ha az Unió csak 25%-os közvetlen támogatásban részesítené a szlovákiai agrártermelőket az EU-csatlakozás után. (gy)