Lakástámogatásunk közeljövője

Napjainkban a saját megtakarítás mellett további három forrásból meríthetnek a házépítők és lakásvásárlók Somogyi Tibor felvételeA szeptemberi választásokig működő első Dzurinda-kormány a lakástámogatás terén magas mércét állított. Sajnos, nem sikerült mindent végrehajtania. Ezért érdekes lesz megfigyelni, milyen lesz az új kormány lakáspolitikája. A kormány jobboldali jellegéből kifolyólag ugyanis várható az állami kiadások csökkentése, ez pedig érezhetően érintheti a lakástámogatást is. Az idei támogatás megtartásához azonban már nem szükséges több pénz. A létező három pénzforrás, tehát az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA), a lakás-takarékpénztárak és a jelzáloghitelezés között kiosztott pénz más elosztásával ez elérhető. Hogy az elkövetkező négy évben mi várható az állami lakástámogatásban, az csak az új kormányprogramból derül majd ki. Ott kell keresni a válaszokat a kérdésekre, mint például – fennmaradnak-e az ÁLA-hitelek, előnyben lesz-e a bérlakások építése, mennyire változik-e az állami prémium az lakás-takarékpénztáraknál, vagy marad-e a jelzáloghiteleknél az állami hozzájárulás jelenlegi aránya.

Az azonban már most elmondható, hogy lényegében folytatni kellene a létező támogatási rendszert. Az ÁLA-t még fenn kellene tartani, mivel ez a leghatékonyabb eszköze az új házak építésének. Jelenleg csak az ÁLA képes az alacsony jövedelmű lakosoknak hitelt nyújtani. Eredetileg az alap új lakások építésének támogatására jött létre, de hitel a lakások felújítására is kapható. Egy öregebb lakás vételével is meg lehet oldani a lakásproblémát. Sajnos, ebben az esetben nem lehet felhasználni ezt a kölcsönt. Igaz, hogy az új lakás megvételére alkalmazható az ÁLA-hitel, de közismert, hogy ezek a lakások túl drágák ahhoz, hogy egy fiatal család meg tudná venni. Addig, amíg nem lehet erre a célra olcsó kölcsönhöz jutni, nem alakul ki működő lakáspiac. Pedig ilyen lehetőség pozitív hatással lenne nemcsak az ingatlanpiacra, de a munkaerő mobilitására is. A tapasztalatokért nem kell messzire menni – Magyarországon az állam tavaly elkezdte támogatni a használt lakások vételét is, ami nagy érdeklődést váltott ki. Kis változással elérhető, hogy az alapba több pénz folyjon vissza a törlesztésekből. A ház befejezése után, például 5 évvel, növelni lehetne a havi törlesztést, ami több visszafolyó pénzt jelentene. Az ÁLA-nak még egy választási ciklus alatt kellene működnie. Ezután, 2006-ban az alap függetlenné válna az állami költségvetéstől, mivel a törlesztésekből befolyó pénz elegendő lenne az új hitelekre.

A lakás-takarékpénztári kölcsönöket általában a már kész házak felújítására használják fel, aminek hazánkban már 10 éves hagyománya van. Az állami prémiumnál azonban az állam túl bőkezű. Változtatni kellene a jelenlegi módszeren és a takarékoskodó bevételéhez kellene fűzni a prémium összegét. Miért kapjon az államtól egy 4 tagú család két kamasz gyerekkel négyszer több prémiumot mint egy egyetemet végzett fiatal pár, csak azért, mert egy jómódú család képes 4 számlára takarékoskodni, amíg a fiataloknak alig jut egy számlára? A kisebb jövedelműeket támogathatná nagyobb összeggel az állam.

A fejlett országokban a jelzáloghitel a leggyakrabban felhasznált pénzforrás a lakásvételhez. Az állami hozzájárulás ellenére nálunk a jelzáloghitelt csak a jobban szituált lakosok tudják felhasználni. A lakosok általában nem rendelkeznek olyan ingatlannal, amit zálogba tudnának tenni. Emellett a pénz amit az ingatlan ellenében kapnak, önmagában nem fedezi a vételt, vagy az építkezés árát, így más pénzforrás is szükséges. A jelzáloghiteleknél az állami hozzájárulás hosszát kellene lerövidíteni legalább a felére. A jelzáloghitel felvevése után 5-10 évvel valószínűleg a hitelfelvevő képes ennek a törlesztésére az állami hozzájárulás nélkül is.

Milyen is az állam szerepe a lakástámogatásban? A válasz egyszerű – mindenki számára elérhető legyen egy megfelelő lakás. A fiataloknak, akik önállósulni szeretnének, legyen megadva a lehetőség egy bérlakásra. Akik saját lakást vagy házat szeretnének, a három létező pénzforrás felhasználásával valósíthatják meg terveiket. A elmúlt időszakban több olyan törvényjavaslat került a parlament elé megtárgyalására, amelyeknek a célja távol járt a lakástámogatás elveitől. Ilyen volt például az állami prémium növelése az lakás-takarékosságnál, vagy az ÁLA felszámolása. Ezek valójában nem is a polgárok problémáinak megoldására voltak szánva. Inkább arra ment ki a játék, hogy a lobbizó csoportok jussanak előnyökhöz, vagy a magasabb jövedelműek még előnyösebben jussanak az állami támogatáshoz. Remélhetőleg ilyen javaslatok már nem kerülnek a parlament napirendjére, és a mostani képviselők, valamint az új kormány több megértést mutat a polgárok lakásügyi gondjai iránt.

A szerző lakáspolitikai szakértő