Kockázatos ügyletek

Pozsony. 15-20 milliárd koronára becsülik a szakértők azt a pénzösszeget, amelyet pénzintézeti licenccel nem rendelkező ún. nem banki szubjektumok – csábító kamatígéreteikkel – a lakosságtól begyűjtöttek. Bár a januártól hatályos törvény pénzfelügyeleti engedélyhez köti ezen cégek pénzgyűjtési tevékenységét, ma is több olyan társaság kínálja befektetéseit, amelyek még nem tettek eleget a törvényi feltételeknek. Az értékpapírokról és befektetési szolgáltatásokról szóló új jogszabály értelmében pénzt gyűjteni a lakosságtól csak a vagyonérték nyilvános kínálata útján lehet. Ehhez azonban a pénzpiaci felügyelet (ÚFT) engedélye szükségeltetik, amely 60 napon belül megvizsgálja a projektumot és azt, hogy a reklám nem félrevezető-e. Mário Schrenkel, az ÚFT tanácsának tagja tegnap megerősítette, hogy a felügyelethez eddig mindössze egyetlen cég ilyen irányú kérelme futott be. Nem részletezte azonban, hogy kiről is van szó. Roman Scherhaufer, a felügyeleti szervezetek szövetségének (ASS) tagja szerint a nem banki szubjektumok nem tájékoztatják ügyfeleiket átfogóan tevékenységükről. Ezen a kedvezőtlen és sok kockázati tényezőt magában foglaló helyzeten enyhít az új törvény. Az ASS kimutatása szerint a nem banki jellegű társaságok átlagosan 3-4 évig működnek, ezután megszűnnek. Általános ismertető jelük, hogy kimagaslóan magas hozamokat ígérnek. Az eddigi közel 30 társaságból, amely Szlovákiában működött, 20 megszűnt. A lakosság megközelítőleg 4 milliárd koronát veszített. A legnagyobb intézmények csődjét a pénzügyi rendőrség is vizsgálja. (t)