Kis csőd, nagy probléma

A magánszemélyek is csődbe mehetnek. Jobb fizetésképtelenséget jelenteni, mint a telefonkészüléket is elvivő végrehajtóra bízni az ügyet. Pavol Funtál felv.Fizetésképtelenségről akkor beszélhetünk, ha az érintett személy nem rendelkezik az összes tartozás kiegyenlítéséhez szükséges eszközökkel, vagy képtelen megfizetni tartozásait azok esedékessé válásakor. A korábbiakban ilyen esetekben csak a végrehajtó segíthetett. Ezt kívánták feloldani, amikor a magánszemélyek számára is lehetővé tették a csődeljárást. Az úgynevezett „kis csődeljáráshoz“ azonban több feltételt is teljesítenünk kell. Egyrészt az adós tulajdonának az értéke nem haladhatja meg az 5 millió koronát, másrészt vállalkozásának éves forgalma nem lehet 10 millió koronánál magasabb. A harmadik legfontosabb feltétel, hogy az adósnak nincs 50-nél több hitelezője.

A személyi fizetésképtelenségi eljárás a magánszemély eszközeinek értékesítését és felosztását, valamint általában a vállalkozás bezárását foglalja magában. Nem foszthatják meg az adóst azonban a személyes dolgaitól, a háztartás alapfelszerelésétől vagy az egészségügyi kellékeitől. A bíróság egy hitelező vagy maga a magánszemély kérelmét követően mondja ki a magánszemélyek csődjét. Ezt követően egy 3 éves próbaidőszak következik, amely során az adós a csődbiztosnak egy előre megállapított összeget fizet, ami azonban nem haladhatja meg az adós bérének a 70%-át. A fizetést követően is legalább a létminimumnak megfelelő összegnek kell maradnia az adósnál. Ha az adós az összes, bíróság által meghatározott feltételt teljesíti, a későbbiekben már nem küldhetnek ebben az ügyben végrehajtót a nyakára. A személyi fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatban a hitelezők számára a legnagyobb akadálynak az számít, hogy ha erre javaslatot kívánnak tenni, akkor ehhez bírósági döntésre van szükségük, vagy a tartozást közjegyzőnek kell hitelesítenie. Ugyanakkor ha a hitelezőnek egy ilyen döntés van a kezében, akkor inkább végrehajtóval intézi a követeléseit. Ez utóbbi ugyanis azonnal blokkolhatja az adós vagyonát. További jelentős hiányosságnak számít a követelések bejelentésének a határideje is. A hitelezők többnyire nem tudják, hová kell bejelenteniük a követeléseiket, és az erre fenntartott 45 napos határidő kevésnek bizonyult. Ráadásul a kis csődeljárásban az adósok többnyire egyszerű magánszemélyek, így problémás megjelentetni személyes adataikat a kereskedelmi közlönyben anélkül, hogy ne szegnék meg az adatvédelmi törvényt.

A fenti hiányosságok orvoslására egy bizottságot hoztak létre. Ez azt javasolja, hogy a csőd bejelentését követő 60 napon belül jelentkezhessenek a hitelezők. A kérvényeket a csődeljárás során is benyújthatnák, a 60 napos határidő lejártát követően azonban már nem rendelkezne döntési joggal a hitelezők tanácsában. Egyszerűsíteni szeretnék a hitelezők számára készített kérdőívet is, sőt az eljárás beindításához nem lenne szükség bírósági döntésre sem. A kis csődeljárás beindítását az esetek 60%-ában azért utasítják el, mivel a kérvények nem felelnek meg az elvárásoknak, vagy mert az adósnak egy fillérje sincs. Egy átlagos csődeljárás nagyjából az adósnak 100 ezer koronájába kerül, amihez hozzájön a már említett 3 éves próbaidőben fizetett összeg. ĺgy nem csoda, hogy az elmúlt másfél évben ezek száma elenyésző volt, ráadásul eddig egyik sem zárult le. (mi, hn, t)

Személyi fizetésképtelenségi eljárásoki

Járásbíróság Javaslat Eredmény

Pozsony I. 159 Befejezetlen

Nagyszombat 0 x

Nyitra 5 Befejezetlen

Besztercebánya 6 Befejezetlen

Zsolna 5 Befejezetlen

Trencsén 79 Befejezetlen

Eperjes 5 Befejezetlen

Kassa 6 Befejezetlen

Megjegyzés: az adatok június végére érvényesek.