Kínai fekete szerda

Peking. Tegnap újabb 500, a tőzsdén jegyzett cég függesztette fel részvényeinek forgalmazását. A számuk ezzel 1300-ra nőtt. Egy hónap alatt a harmadával zuhant a sanghaji tőzsdeindex, így most már több mint háromezer milliárd dollárt tüntetett el az esés. Miközben mindenki a görögök sorsán aggódik, a kínai részvények annyival érnek kevesebbet egy hónap alatt, mint 13 görög bruttó hazai termék (GDP).

A kínai hatóságok tegnap fogadkoztak, hogy megpróbálják mérsékelni a kialakult pánikhangulatot. A legnagyobb állami tulajdonú kínai vállalatokat felügyelő kormányügynökség bejelentette: felszólította a vállalatokat, hogy ne adjanak el részvényeket, hanem, „a piac stabilitásának megőrzése érdekében” vásároljanak fel belőlük. A kormány láthatóan attól tart, hogy a visszaesés a reálgazdaságra is átterjed.

A kínai részvénypiac, a Shanghai Composite index június közepéig egy év alatt közel 150 százalékot emelkedett. A rali azonban június közepén kifulladt, a befektetők elkezdték adni részvényeiket, lassan már-már pánikszerű eladásokról beszélhetünk. A portfolio.hu elemzése szerint a kínai politikai vezetés a gazdaság szinte minden területét irányítja, és most a tőzsde működését, és gyakorlatilag az árfolyamok alakulását is az irányítása alá kívánja vonni. Erős vezető, erős tőkepiac, sok kínai szerint ezek kéz a kézben járnak, így ha a kínai tőzsde összezuhan, azt sokan a kínai vezetés gyengeségének tekinthetik. Kínában több mint 90 millió kisbefektető tőzsdézik, ők mostanra már többen vannak, mint ahány tagja a kommunista pártnak van, a kínai felső vezetés egyszerűen nem teheti meg, hogy nem segíti a kisbefektetőket. Az elmúlt hetekben látható árfolyamesés az elemzők szerint azonban jól mutatja, hogy az eddigi kormányzati lépések nem hogy javítottak, de még rontottak is a helyzeten, néha úgy tűnik, mintha egyáltalán nem értenék a tőkepiacok működését. (MTI, TASR)