Kevésbé félünk a hiteltől

A 2010 óta eltelt időszakban nagyjából 50%-kal, 830 euróra ugrott az egy főre jutó fogyasztási hitelek összege Szlovákiában – derül ki az Általános Hitelbank (VÚB) elemzéséből. „Ez azzal magyarázható, hogy a 2008-ban kirobbant gazdasági válság 2010-ben érte el a mélypontját, vagyis akkoriban jelentősen visszaesett a hitelek iránti érdeklődés. Mára azonban jelentősen változott a helyzet: a munkapiac stabilizálódott, vagyis a lakosság nagy része már nem ódzkodik az eladósodástól, az áruhitelek átlagos kamatterhe 15,7-ről 11,9%-ra mérséklődött, továbbá az átlagbér is mintegy 15%-kal emelkedett” – nyilatkozta Zdenko Štefanides, a VÚB vezető elemzője, aki szerint az ő esetükben az országos átlagnál is nagyobb, 84%-os növekedést mértek az elmúlt öt évben. Hasonló eredményre jutottak a Sberbank szakemberei is, akik szerint az elmúlt három évben nőtt az egy igénylőre jutó hitel összege. Míg 2013-ban a 3500 eurónál kisebb összegű fogyasztási hitelek a teljes hitelállomány 37%-át tették ki, mára ez 18%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan látványosan nőtt a 3500 és 16 ezer euró közötti hitelek aránya. Míg két évvel ezelőtt ez 58 százalék volt, manapság már eléri a 68 százalékot. Nyaralás kölcsönreAz elmúlt években jelentős változást tapasztalhattunk a lakosság hitelfelvételhez fűződő hozzáállásában is – amit a VÚB megrendelésére a United Consultants piackutató társaság mért fel. Eszerint ma már a lakosság jelentős része nem csupán a legfontosabb szükségletekre hajlandó pénzt kölcsönözni – főleg a 30 év feletti férfiakra és az egyszemélyes háztartásban élőkre jellemző ez. „Egyre többen vesznek fel hitelt ajándékvásárlásra vagy a nyári üdüléssel járó költségek megtérítésére” – mondta Angelika Farkašová, a VÚB szakembere, aki szerint nem ez az egyetlen változás. A pénzintézet tapasztalatai szerint ugyanis a hitelt felvevők egyre jobban ügyelnek arra, hogy időben kifizessék a törlesztő részleteket, ugyanakkor azonban a bankkal szemben is jóval igényesebbek. „Már nem csupán az alacsony kamatok alapján döntenek, hanem a pénzintézet által nyújtott egyéb bónuszokat is figyelembe veszik” – ismerte el Farkašová. Ami a bónuszokat illeti, úgy tűnik, leginkább a bankok által folyósított készpénz a legvonzóbb. A Sberbank megbízásából a 2muse piackutató társaság feltérképezte, hogy a kamatmentes hitelnél is nagyobb sikernek örvend a jutalomként fizetett készpénz, ezért a bank által folyósított Moja férová pôžička nevű áruhitel idei igénylői 200 eurót kapnak a számlájukra, ha 3500 és 15 400 euró közötti kölcsönt vesznek fel. A VÚB is hasonló stratégiával él: a legalább 24 havi futamidejű áruhitel után a kölcsön nagyságától függően évente 30-tól 300 euróig terjedő összeget fizet vissza a kliensnek. Igényesebb ügyfelekA felmérés további érdekessége, hogy még a pénzintézet által kedvezőként beállított kamat nagysága sem bír igazi csáberővel, az ügyfelek inkább arra kapják fel a fejüket, ha a bank eltekint a kezelési költségtől vagy egy-egy törlesztési részlettől, esetleg lehetővé teszi a gyorsabb törlesztést. Az utóbbi megoldást választotta a ČSOB, a bank a ČSOB SmartBanking nevű terméke minden hónapban plusz egy törlesztést enged meg a jelzáloghitel kategóriában. Napjainkban a jelzáloghitel átlagos kamatterhe 2,60 százalék alá bukott, ezért az ügyfelek többsége már hátat fordított az 1 éves lekötésnek – a trendet érzékelve a ČSOB az elmúlt hetekben előrukkolt a 10 éves kamatfixációval, amely csupán 2,80 százaléknál kezdődik. (shz, vlv)