Két hét az ideális

Nyári szabadságunkon meg kellene feledkeznünk a munkahelyi problémáinkról. Ehhez azonban olyan programot kell választanunk, amely leköti figyelmünket. Mindegy, hogy a kiskertünkben dolgozgatunk, a strandon fekszünk vagy egy alpesi túrán veszünk részt – a fontos, hogy kiszabaduljunk a mindennapos kötődések szorításából. Szervezetünk ilyenkor lényegesen több endorfint, közismertebb nevén boldogsághormont termel, ami segít regenerálni a szervezetet. Mivel mindenkit valami más érdekel, ezért nem lehet előírni az ideális szabadságot sem, arra azonban a pszichológusok is figyelmeztetnek, hogy nem mindegy, milyen hosszúra nyújtjuk a pihenőnket. Ha nyáron csak egy-két napot adunk magunknak, és azt is csak a kiskertünkben kapálással töltjük, akkor szinte semmit sem értünk el. Talán kicsit oldódik a stressz és pár kilót akár le is adhatunk, a szervezetünk teljes felfrissüléséhez azonban ez nem elég.

Ugyanígy nem elegendő öt nap sem, ha távolabbi országba utazunk. A pszichológusok szerint ugyanis a szervezetnek kell egy kis idő az akklimatizálódáshoz. Ilyen esetekben a szervezet valódi felfrissülése a hetedik nap körül kezdődik, amikor pedig már a külföldi turisták jelentős része épp hazafelé tart. Nyári szabadságunkon ezért csak akkor pihenhetünk meg tökéletesen, ha legalább két hetet veszünk ki egyszerre. Ezt a törvények is megengedik, ám sok cégnél megszegik a szabályokat. Ha mégis megengedik a kéthetes pihenőt, sokan ezt az otthoni munkák elvégzésére, házépítésre, lakásfelújításra használják fel. Az elmúlt időszakban azonban „divattá” vált a szabadság merítése a betegségünk idejére is. Azoknál a cégeknél, ahol az alkalmazottak között nagyobb a konkurenciaharc, így próbálják megelőzni, hogy a betegség miatt menesszék őket a munkahelyről. (s)