Késik és drága Mohi befejezése

Az Enel 2006-ban jutott hozzá a Szlovák Villamos Művek (SE) 66 százalékos részvénycsomagjához, és már 2008 végén hozzálátott a Mohi Atomerőmű 3. és 4. blokkjának a befejezéséhez. A 3. blokkot eredetileg az elmúlt év végéig, a 4-et idén ősszel kellett volna átadni, időközben azonban kiderült, hogy az Enel képtelen lesz betartani a határidőket. „A 3. blokkot csak 2014 végén, a 4-et 2105-ben leszünk képesek üzembe helyezni” – mondta el tegnapi római sajtótájékoztatóján Conti. Az Enel elnöke a késést azzal magyarázza, hogy a fukusimai földrengést követően szigorították az atomerőmű-vekkel szemben támasztott biztonsági előírásokat, amelyeknek meg kellett felelniük. A késéshez azonban hozzájárult az is, hogy míg az említett blokkok teljesítménye eredetileg 880 megawatt lett volna, az új tervek szerint már csaknem elérik az 1000 megawattot.

Emiatt megugrottak az építkezési költségek is. Eredetileg 2,8 milliárd eurós kiadásokkal számoltak, Conti azonban tegnap elismerte, hogy a végösszeg elérheti a 3,8 milliárd eurót. A vezérigazgató szerint a többletkiadásokat a Szlovák Villamos Művek gazdálkodja ki. Ez utóbbi tavaly 834 millió eurós működési nyereséget ért el, 3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, idén pedig 900 millió eurós beruházást tervez, aminek a nagyobb részét épp az említett blokkok építésére fordítaná. Az építkezés elhúzódása miatt a Szlovák Villamos Művek az eredetileg jelzett 2015 helyett így csak 2018-ban fizethet osztalékot a cég részvényeinek 34%-át birtokló Nemzeti Vagyonalapnak. „Ha megtehetném, a Szlovák Villamos Műveket azonnal elvenném az olaszoktól. Ez lenne a legjobb megoldás, amit azonban nem tehetünk meg. Viselnünk kell a privatizáció következményeit” – vallotta be korábban Robert Fico kormányfő. Szlovákiának azonban nem csupán az olasz beruházóval kell megküzdenie, hiszen a régiónkban épülő atomerőművek – Mohi, a csehországi Temelín és a magyarországi Paks – ellen egyre hevesebben lép fel a szomszédos Ausztria is, amely minden diplomáciai eszközt igyekszik bevetni, hogy az említett erőműveket bezárassa. Felső-Ausztria tartományi szintű környezetvédelmi minisztere, Rudi Anschober (Zöldek) az Európai Bizottsághoz fordul, mivel szerinte közösségi jogot sért a cseh Temelín bővítése. Temelínben a hármas és a négyes blokk építését, üzembe helyezését is tervezik. Ehhez az Európai Unió is támogatást nyújt. Ahogyan az alsó-ausztriai kormány által benyújtott anyagokból kiderül, a cseh kormány által megkövetelt biztonsági és anyagi fedezet azonban jóval alacsonyabb, mint ami elvárható lenne, és ezt a linzi kormány tiltott kedvezményezésnek ítéli meg. Ha a normális elvárásokat kellene a ČEZ-nek teljesítenie, már nem lenne gazdaságos az atomenergia előállítása. A jobbközép, haiderista, ellenzéki párt, a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ), egyik parlamenti képviselője, az Felső-Ausztriában élő Rainer Widmann a szövetségi kormányt is felszólította, hogy lépjen fel Csehországnak az EU-s és nemzetközi jogba egyaránt ütköző, illegális környezetvédelmi hatástanulmányával és az arra alapozott engedélyeztetési eljárásával szemben. A temelíni ügyben az osztrák fél precedenst kíván teremteni, amelyre később a többi atomerőművel szemben is hivatkozhat. (mi, pái)