Kesernyés uniós reformtervek

Az európai unió cukorpiaci rendtartásának módosítását több tényező is indokolja. Az első és a legkézenfekvőbb az, hogy a hatályos cukorpiaci szabályok mindössze 2006-ig érvényesek. Tehát legkésőbb eddig mindenképpen el kell fogadni egy új piaci rendtartást, ami történhet(ne) akár a hatályos rendszer további néhány évre történő meghosszabbításával is. Ez azonban aligha valószínű, mivel három nádcukortermelő ország, Brazília, Thaiföld és Ausztrália tavaly panaszt emelt a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO) az EU ellen, mondván Brüsszel dotációs politikájával gátolja a szabad piac megvalósulását. A WTO-nak ez ügyben még az idén, várhatóan októberben kellene döntenie. De nem lehet figyelmen kívül hagyni az EU szerződésvállalásait sem a harmadik országokkal, melyekben Brüszszel vállalta cukorpiacának megnyitását például a világ legszegényebb országai vagy a háború sújtotta volt Jugoszlávia utódállamai előtt.

Az uniós cukorpiaci rendtartás reformja tehát elkerülhetetlen, s ezt az EU-25-ök többsége is elismeri (a reform egyetlen kategorikus ellenzője talán Portugália). Ugyanakkor a Franz Fischler főbiztos által az agrárminiszterek tanácsa előtt a hét elején Brüsszelben ismertetett tervezetet a tagországok többsége határozottan elutasította, túlontúl gyorsnak, kíméletlennek minősítette (pl. ĺrország, Ausztria, Finnország). Spanyolország is korainak tartotta a reformot, s előbb egy hatástanulmány elkészítését követelte az Európai Bizottságtól.

Az EU-hoz májusban csatlakozott országok vezetői is elkerülhetetlennek és fontosnak tartják a reformot, ám annak későbbi megvalósítása mellett szálltak síkra. Például Simon Zsolt szlovák agrárminiszter szerint a változásokat 2007–2008 tájékán kellene leghamarabb bevezetni, felzárkózási lehetőséget adva ezzel a most csatlakozott országok agrártermelőinek.

Az ellentáborba sorolható például a cukorrépát alacsony költségekkel előállító Nagy-Britannia, továbbá Svédország, Hollandia vagy Dánia. Az utóbbi szerint például a reformtervezetnek még tovább kellene elmennie. Értesüléseink szerint csak Ciprus és néhány dél-európai ország nem ellenezte hétfőn Fischler tervezetét. Ezek ugyanis nem termesztenek cukorrépát, s az uniós cukorpiaci rendtartást, illetve az abból eredő magas cukorárakat fogyasztóik megkárosításaként értékelik.

A fentiekből is nyilvánvaló, hogy a tagországok többségének kifogásai vannak a Fischler-tervezettel kapcsolatban, s az agrárfőbiztos által felvázolt, gyökeres változásokat ígérő reformkoncepciót tizenhárom ország aligha szavazza meg. Márpedig ahhoz, hogy a tervezet átmenjen, a többség igenlő szavazata szükségeltetik. Egyes hírek szerint maga Franz Fischler és legközelebbi munkatársai sem feltételezték, hogy hétfőn Brüsszelben sikerrel járnak, azaz maradéktalanul keresztülviszik tervezetüket.

A Fischler-tervezet tehát visszakerült megalkotóihoz, amely átdolgozott formában leghamarabb a nyári szabadságok után, várhatóan szeptemberben terjesztenek ismét az Európai Bizottság és a miniszterek tanácsa elé. Több ország követelésére valószínűleg foglalkoznia kell a testületnek a nem cukorgyártási feldolgozásra szánt cukorrépa termesztésével is. Merthogy ez a növény például kiváló bioetanol-alapanyag is lehet. Márpedig az EU kötelezettséget vállalt a környezetre kevésbé káros üzemanyagfajták évről évre történő növelésére. Európa legnagyobb vegyipari vállalatának, a német BASF cégnek a stratégái például azt tartják, épp a biodízel-program révén van a cukorrépának óriási jövője Európában. Német szakújságírók tájékoztatása szerint Németországban már tömegesen épülnek olyan óriási tartályok, ahol a bioetanol alapanyagát tárolnák, feldolgoznák. A szlovákiai cukorgyártó társaságok, illetve külföldi tulajdonosaik ilyen lehetőséggel egyelőre nem számolnak – nyilatkozta lapunknak Ivan Kardoš, a cukorgyártók hazai szövetségének egyik vezetője. Lapunk értesülése szerint bár a Fischler-tervezet csak a répacukorra vonatkozott, közvetve a szintén kvótákkal szabályozott izocukorra (kukoricából nyert folyékony édesítőszer) is hatással lenne.

Mit tartalmazott Fischler tervezete?

Brüsszel. A Fischler-terv 2005. július 1-jei hatályba lépéssel számolt. A felvázolt reformintézkedések keretében 2007 végéig két lépcsőben, összesen egyharmadával akarták mérsékelni a garantált árakat: a jelenlegi, tonnánkénti 622 euróról 506-ra, majd 421 euróra. A cukorrépa minimális garantált felvásárlási árát a tonnánkénti 43,6 euróról 32,8-re, majd 27,4 euróra is visszafognák. Az átalakítás az unió egészére érvényes termelési kvótáira is vonatkozna: a mostani 17,4 millió tonnás éves mennyiséget az elkövetkező két évben évi 1,3 millió, majd 2008–2009-ig évente további 500 ezer tonnával, 14,6 millió tonnára csökkentenék. (Szlovákia kvótája a jelenlegi megközelítőleg 190 ezer tonnáról csaknem 160 ezerre csökkenne, miközben a hazai termelők a többi EU-termelőkhöz hasonló mértékben lennének ezért kárpótolva.) A javaslat ugyanakkor lehetővé tenné a termelési kvóták tagállamok közötti kereskedelmét is. (ú)