Jövőre dolgozni kell a segélyért

A munka- és szociális ügyi minisztérium a segélyezési rendszer gyökeres átalakítására készül. Lucia Nicholsonová államtitkár szerint a mostani rendszer igazságtalan és könnyű visszaélni vele. A tárca számításai szerint egy ötgyerekes családnak, amely csakis szociális segélyből él, csaknem ugyanakkora bevétele van, mintha a két szülő segédmunkát végezne. Az ilyen aránytalanságoknak akar véget vetni a minisztérium azzal, hogy a szociális segélyt két részre osztaná: a szolidáris rész egy minimális összeg lenne, ami nagyjából napi egy meleg étel árát fedezné. Ezt minden rászoruló megkapná, függetlenül attól, hogy részt vesz-e a közmunkákban, vagy sem. A segély másik, nagyobbik része azonban csak akkor járna, ha az érintett részt vesz a község által szervezett aktivációs munkákban.

Lucia Nicholsonová hangsúlyozta, az államnak kötelessége alkalmat teremteni arra, hogy az, aki részt akar venni a közmunkákban, dolgozhasson. „Nem fordulhat elő, hogy nem tudunk munkalehetőséget teremteni annak, aki részt akar venni az aktivációs munkákban” – mondta az államtitkár. A még nagyobb motiváció érdekében bevezetik az ún. köztes munkaerőpiac intézményét is. Ennek lényege, hogy az a tartósan munkanélküli, aki a minimálbérnél alacsonyabb összegért munkát vállal, nem esik el a szociális segélytől, továbbra is jogosult lesz bizonyos mértékű állami támogatásra. Egyben felkészül arra, hogy később a nyílt munkaerőpiacra is belépjen, azaz legalább a minimálbérért teljes értékű munkát tudjon vállalni. A teljes összegű szociális segély alacsonyabb lesz, mint a köztes munkaerőpiacon szerezhető bevétel, ami viszont kisebb lesz, mint a minimálbér. Az aktivációs munkával tölthető időszak maximum egy év, a köztes munkaerőpiacon legfeljebb két év. A kormány úgy tervezi, a járulékkötelezettség akár teljes eltörlésével a munkaadókat is motiválni akarja, hogy ilyen személyeket alkalmazzanak a nyílt munkaerőpiacon.