Jó befektetésnek számít a lakás

Régiónkban egymással versengve folyik az építkezés. Térségünk országai a globális ingatlanpiacon egyre jobban teljesítenek. TASR-felvételAz enyhe tél és a lakosság vásárlóerejének a növekedése miatt az elmúlt időszakban egyre többen döntöttek úgy, hogy családi házat építenek. Ez, és a nagy építőipari vállalatok beruházásai az elmúlt időszakban ugyanakkor jelentős mértékben növelték az építőanyagok iránti keresletet. Idén például a tégla ára csaknem 10, a cementé 25, a szigetelőanyagoké 30 százalékkal nőtt. Emiatt mára jelentős mértékben nőttek az építkezők költségei. Azonban még az áremelkedés ellenére is hiány van egyes építőanyagokból, így 1 vagy akár 4 hónapot is kell várni egy-egy építőanyagra. A késés persze a költségek további növekedésével jár. Egy korábban kétmilliós költségvetésű ház ugyanakkor már most mintegy 160 ezer koronával drágábban jön ki, mint egy évvel korábban.

A jegybank nemrég kiadott elemzése szerint ezzel együtt a lakásárak is nőnek az elkövetkező időszakban. Sok függ persze attól, hogy mely régióban lakunk, hiszen a nagyobb munkanélküliséggel rendelkező járásokban továbbra is lényegesen olcsóbban juthatunk lakáshoz, mint a fővárosban, vagy azokban a nagyobb városokban, ahol jelentős külföldi beruházás telepedett le. Ez utóbbiakban ugyanis a lakások iránt is nagyobb a kereslet, az árak az elmúlt fél évben a lakás nagyságától függően így akár pár százezer koronával nőhettek.

A korábbi előrejelzésekhez képest ráadásul kisebb mértékben csökken a lakások albérleti díja is. Pozsonyban, ahol egyre több lakás épül, fokozatosan nő a lakást bérbeadók száma, így lassan az árak is csökkennek. Azokban a régiókban azonban, ahol nem épül elég lakás, az albérleti díjak nem mérséklődnek. Pozsonyban az egy-kétszobás lakásokat havi 10-30 ezer koronáért adják bérbe, míg a háromszobás lakásokért 17-50 ezer koronát kérnek. Ez persze a lakás fekvésétől és alapterületétől is függ.

Az árak jelentős csökkenésére az elkövetkező időszakban sem számíthatunk. Mindezt figyelembe véve továbbra is érdemes pénzünket ingatlanba fektetni. Az elmúlt évek során ugyanis az ingatlan, mint eszköz hatalmas változáson, felértékelődésen ment keresztül, elsősorban a határon átívelő intézményi befektetéseknek köszönhetően. Megfigyelhető, hogy az ingatlan egyértelműen felzárkózik a részvényhez és a kötvényhez a befektetések volumenét és likviditását illetően.

Mire számíthatunk hosszabb távon? Milyen lesz a globális ingatlanpiac, a 21. század közepén? Mindezt már a német Eurohypo jelzáloghitelbank elemzéséből tudhatjuk meg. Eszerint az ingatlanbefektetési társaságok egyre több országban nyitják meg az ingatlanpiac kapuját olyan intézményi befektetőknek, akik közvetlen módon nem vásárolnának ingatlant. Az Eurohypo szerint az ingatlan, mint eszköz mind a kötvények, mind a részvények jellemző tulajdonságait magában hordozza (bérleti bevétel, mint állandó megtérülés és a részvényekhez hasonló értéknövekedés), azaz alapvetően vegyes típusú befektetési eszközről van szó.

Tavaly a világban az ingatlan-tranzakciók elérték a 700 milliárd dollárt, ami mintegy 35%-os növekedés 2005-höz képest. A tranzakcióknak mintegy a felét tették ki a határon átívelő befektetések, ebben a tekintetben Európa élen járt. Az ingatlanpiac globalizációjának egyik következménye, hogy olyan országok is felkerültek a befektetők térképére – pl. Szlovákia, balti államok, Kína stb. – melyek korábban ingatlanbefektetési szempontból szóba sem kerültek.

A szektor globalizációja, az egyre erősödő tőkeáramlás és a feltörekvő országok dinamikus növekedése az Eurohypo szerint 2050-re jelentősen átrajzolja majd a világ ingatlanpiaci térképét. Míg jelenleg 5 ország – USA, Japán, Németország, Egyesült Királyság és Franciaország – adják a globális ingatlanállomány mintegy 2/3-át, addig ez a helyzet 2050-re érezhetően változni fog, elsősorban térségünk, vagyis Közép- és Kelet-Európa, valamint Oroszország, Törökország és Dél-kelet Ázsia szerepének növekedése miatt. Az Eurohypo tanulmányában az egyes ingatlanállományok alakulását makrogazdasági (GDP/fő növekedése) tényezőkkel támasztotta alá, értelemszerűen azokban az országokban prognosztizálja a legnagyobb ingatlanpiaci növekedést, ahol nő a népesség életszínvonala, elkölthető jövedelme. Szlovákia ingatlanpiacára az elemzés szerint így e tekintetben ígéretes fejlődés vár. (mi, p, ng)