Januártól minden drágább lesz

Januártól ugyanúgy, mint idén elsősorban a családi házakban élők számíthatnak nagyobb költségekre. A panelházakban élők számára ugyanis a hőszolgáltatók olcsóbban tudják biztosítani a fűtést. A jövő évi gázárakat egyelőre nem tették közzé, azonban már most elmondható, hogy legalább 10 százalékkal lesz drágább. Egy öregebb családi házban egy átlagos háztartás idén – 9,27 korona/köbméterenkénti árnál – havonta mintegy 2865 koronát fizet a gázért. Januártól ez az összeg mintegy 300 koronával lehet magasabb. A panelházakban lakók átlagosan 1500 koronát fizetnek havonta a hőenergiáért. Az árszabályozási hivatal idén nyáron még mintegy 4 százalékos áremelésre számított, azóta azonban drasztikusan nőtt az olaj világpiaci ára, ami a gáz árát is befolyásolja.

A családi házak előnye a panelházakkal szemben, hogy tulajdonosaik maguk választhatják meg a fűtési módot. Gázzal jelenleg mintegy 700 ezer családi házban fűtenek. Ez utóbbiak, ha takarékoskodni szeretnének, egy más fűtéstípus mellett dönthetnek, vagy pedig szigetelni próbálhatják a házukat. Mindkét változat azonban pénzbe kerül. Ha más energiaforrásra szeretnénk áttérni, nem árt érdeklődni, mennyibe is kerül majd így a fűtés.

A fűtésre használt bükk köbméterét például a Szlovák Erdőgazdálkodási Vállalat 905 koronáért árulja. Képviselőik szerint jövőre nem kell számítanunk jelentősebb áremelésre. Egy átlagos családi házban, ha fával fűtünk, évente mintegy 10 köbméternyi fát használunk fel, vagyis átlagosan havi 745 koronás kiadásra számíthatunk.

Ennél drágább a szénfűtés. A Felső-nyitrai Bányák Rt. szerint idén egy tonnányi barnaszén 2770 koronába kerül, ami jövőre 2900 koronára emelkedhet. Szénfűtés esetén egy háztartás átlagos havi költségei – 7,4 tonnás éves fogyasztás mellet – jövőre 80 koronával, 1788 koronára nőnek. A legdrágább a villanyfűtés, ami idén egy átlagos házban havi 4350 koronába kerül. Januártól ugyan a villanyenergia ára 2,1 százalékkal nő, a szakemberek szerint azonban a fűtés esetén ez még több is lehet.

Ha nincs lehetőségünk áttérni olcsóbb energiaforrásokra, akkor marad a hőszigetelés. Ezzel akár 30 százalékkal is csökkenthetjük a fogyasztást. Nem kevésbé hatásosak azonban a műanyag ablakok, amelyekkel további 20 százalékos energia-megtakarítást érhetünk el. A hőszigetelés a gázfűtéses házakban 16, a villanyfűtéses házakban 10 év alatt térül meg. Kevésbé éri meg a hőszigetelés a szén- és fafűtéses házak esetében. Míg az előbbinél a megtérülés ideje 21 év, az utóbbinál már 50 év.

A villanyáram jövőre a háztartások számára átlagosan 2,1 százalékkal drágul. Egy átlagos lakásban így havonta 23 koronával, egy családi házban 34 koronával fizetnek majd többet a villanyért. Az előbbiben a villanyra fordított összeg havonta átlagosan 1113, az utóbbiban 1669 korona lesz. Megfelelő intézkedésekkel azonban jelentősen csökkenthetjük az áremelések negatív hatását. Az egyik legnagyobb áramfalónak minden háztartásban a hűtőszekrény számít, hiszen ez állandóan be van kapcsolva. Egy 10–15 éves hűtőszekrény havi fogyasztása a 300 koronához közelít, ezért ezt mindenképp érdemes lecserélni. A vásárlásnál figyeljünk oda arra is, hogy milyen energetikai kategóriába tartozik. Az A osztályú hűtő havi fogyasztása 120, a B osztályúé 140, a C osztályúé pedig 190 korona körül mozog. Hosszabb üzemelés esetén így az árkülönbségek lényegesek lehetnek. A fagyasztóknál ügyeljünk arra, hogy lehetőleg minél jobban töltsük meg őket, az üres fagyasztó ugyanis többet fogyaszt.

Azokban a helyiségekben, ahol többet tartózkodunk megéri energiatakarékos izzókat szerelni. Egy 100W-os villanykörte ugyanis évente 420 koronányi energiát fogyaszt, míg a 23W-os energiatakarékos izzó esetében ez csupán 100 korona. Igaz, hogy míg az előbbihez 15 koronáért, az utóbbihoz 200 koronáért juthatunk hozzá, azonban még így is megéri a befektetés. Ráadásul míg a 100W-os körte élettartama egy év, az energiatakarékos izzó öt évig szolgál bennünket. Nem éri meg azonban olyan helyiségekbe felszerelni, ahol keveset tartózkodunk, és gyakran kapcsolgatjuk a villanyt, ez ugyanis jelentősen csökkentheti az élettartamát.

A legnagyobb áremelésekre jövőre a víz- és csatornadíjak esetében számíthatunk. A vízdíjak jövőre várhatóan 18, a csatornadíjak 30 százalékkal nőnek. Vízóránk pörgését visszafoghatjuk, ha csapjainkat a hagyományosról emelőkarosra cseréljük, és az edényeket nem folyó csap alatt mossuk el. Jelentős vízmennyiséget használunk fel azonban a ruhák mosására is. A mosógép áramfelhasználása összefügg a töltöttségi állapottal és ezzel ugyancsak összefügg a vízfelhasználás. A gépet teljesen fel kell tölteni. Ha a teljes feltöltést választjuk, akkor havonta ezzel 15–20kWh villamos energiát tudunk megtakarítani. Érdemes kipróbálni, hogy az újfajta mosószerekkel nem szükséges 90 C-fokon mosni a szennyezett ruhát, ha a hőmérsékletet alacsonyabb fokra (melyet a mosószer lehetővé tesz) állítjuk be, az elérhető energia-megtakarítás, minden mosási folyamatnál 0,2 és 0,5kWh között van. A programválasztást mindig a ruha szenynyezettsége és az anyag minősége határozza meg. Takarékos program választásával és előmosással elegendő egy mosási folyamat, a kevésbé szennyezett ruhák és kisebb mennyiségek esetében teljes tisztaságot érünk el. Ezzel a módszerrel körülbelül 30 százalék villamos energiát, 15 százalék vizet, 10–20 százalék mosószert tudunk megtakarítani. (mi, p,t)