Inflációt gyorsítanak a lakbérek

Elmúlt havi pénzromlásunk a gazdasági elemzőket is meglepte, hiszen ők korábban legfeljebb 7,9 százalékos inflációt jeleztek előre. A márciusi volt a leggyorsabb teljes áremelkedés Szlovákiában, egy évre számítva 2001 júliusa óta. Ehhez az állami tulajdonú lakások bérének emelése járult hozzá, miközben a lakbérek átlagosan 24,3 százalékkal emelkedtek. Egészen más a helyzet, ha a havi inflációt vesszük alapul. Márciusban a fogyasztói árak 0,4 százalékkal nőttek, szemben a februári 0,6 százalékos áremelkedéssel. A jegybank áprilisban az államilag szabályozott árak további növekedésére számít, mivel szerinte a lakbérek növelése márciusban még nem éreztette kellőképp a hatását. E hónapban az árak alakulását elsősorban a korona árfolyamának további erősödése és az olaj világpiaci árának alakulása befolyásolja majd.

Az elmúlt egy évben az átlagnál nagyobb mértékben nőttek a szolgáltatások árai is, ezekhez márciusban 12,4 százalékkal drágábban juthattunk hozzá, mint egy évvel korábban. A postai és távközlési szoláltatások 10, a közlekedés 9 százalékkal drágult. Ennél kisebb mértékben drágult az egészségügy és a szállodai szolgáltatások, ahol az áremelés 7 százalékos volt, míg az alkoholhoz 6 százalékkal drágábban juthattunk hozzá.

Szlovákiában tavaly még rekord alacsony volt az infláció, az árak azonban ez év elején felpörögtek az államilag szabályozott közüzemi díjak emelése miatt, amit a liberalizált EU-piachoz való csatlakozás követel meg. A kormány egyidejűleg megemelt jó néhány közvetett adót a bevételek növelése és az állami költségvetési hiány csökkentése végett.

A pénzügypolitika számára a maginfláció az irányadó, kamatdöntéseinél a Szlovák Nemzeti Bank ezt az adatot veszi figyelembe. A szabályozott árakat kiszűrő maginfláció márciusban 0,1 százalékos volt egy hónapra, és 2,4 százalékos tizenkét hónapra. Mivel, a gyorsulás ellenére sem a tizenkét havi maginfláció, sem az átfogó infláció nem érte el márciusban a központi bank év végi célsávjának alsó szélét, a folytatódó drágulás egyelőre nem csökkenti a piac kamatcsökkentési várakozását. A központi bank 7,7–9,7 százalékos tizenkét havi átfogó inflációt és 2,7–5,0 százalékos tizenkét havi maginflációt céloz meg idén decemberre.

Az idei év első negyedére a statisztikai hivatal március közepén 4,8 százalékos GDP-növekedést valószínűsített a tavalyi első negyedhez képest. Tavaly az első negyedben 4,4 százalékkal volt nagyobb a bruttó hazai össztermék (GDP) az egy évvel korábbinál. Szlovákia hazai összterméke (GDP) tavaly öt éve a leggyorsabban, 4,4 százalékkal nőtt. Egy évvel korábban, 2001-ben 3,3 százalékkal bővült az ország GDP-je. A közép-európai EU-tagjelöltek közül a tavalyi utolsó negyedévben Szlovákia gazdasága bővült a leggyorsabban, 5,4 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest. A Szlovák Nemzeti Bank a legutóbbi kamatértekezletén, március 27-én változatlanul, 6,50 százalékon hagyta az irányadó kamatát. A központi bank utoljára tavaly októberben és novemberben két lépésben összesen 1,75 százalékponttal csökkentette az irányadó kamatot, hogy gátat vessen a nemzeti valuta erősödésére játszó spekulációnak. (mi, t, m)