Idén már bátrabban veszünk fel áruhitelt

„Egy átlagos szlovákiai háztartás rendelkezésre álló bevételeinek csupán a 42 százalékát teszi ki az általa felvett hitelek összege, míg a 99 százalékos eurózónás átlag ennek több mint a kétszerese. Ennek köszönhetően Szlovákia lakossága ma a legkevésbé eladósodottnak számít az egész euróövezetben, és a szomszédos országokhoz képest is kisebb az adósságunk” – közölte Zdenko Štefanides, az Általános Hitelbank (VÚB) vezető elemzője. Csak összehasonlításképpen, a csehek, a magyarok, és a lengyelek eladósodottsága is 50 százalék feletti, míg például Hollandiában vagy Dániában ez 250 százalék körüli. Szlovákiában ezzel szemben a lakosságnak még mindig jóval több pénze pihen a bankokban megtakarítás formájában, mint amekkora a hitelállománya. Az elmúlt időszakban azonban – legalábbis a bankok szempontjából – pozitív irányú elmozdulásra került sor. Míg az eurózónában az idei első félévben átlagosan 3,3 százalékkal csökkent a fogyasztási hitelek állománya az elmúlt év azonos időszakához képest, Szlovákiában ugyanekkor 12,8 százalékos növekedést mértek. A lendület okaiŠtefanides szerint ez több tényezővel is magyarázható. Természetesen sokat nyom a latban, hogy a szlovák hitelpiac viszonylag még fiatalnak számít, a növekedési potenciál így jóval nagyobb, mint a már telített nyugat-európai piacok esetében. Ez azonban csak az egyik tényező, és nem is a legfontosabb. Štefanides úgy látja, hogy a hitelfelvételi kedvet az is növelte, hogy a lakosság ma már kevésbé fél a jövőtől, mint az elmúlt években. Ehhez hozzájárult az is, hogy Szlovákia gazdasága még mindig a leggyorsabban növekvők közé tartozik az eurózónában, és persze az is, hogy a magas munkanélküliség ellenére az utóbbi időszakban már egyre kevesebb a tömeges elbocsátás, vagyis az embereknek kevésbé kell félniük attól, hogy az utcára kerülnek. Végül, de nem utolsósorban, a hitelek attraktivitását az is növelte, hogy a bankok csökkentették a hitelkamatokat, és már a hiteligénylőkkel szemben támasztott feltételek sem olyan szigorúak. Kölcsönök kiváltásaAz Általános Hitelbank saját statisztikái szerint az elmúlt időszakban egyre nagyobb arányban azért vettek fel fogyasztási hitelt, hogy azzal a korábban felvett kölcsönöket törlesszék. Az ügyfelek ezzel jelentős összeget takaríthatnak meg, hiszen így nem kell a korábban megállapított magasabb kamatokat fizetniük. Míg tavaly a VÚB-nál az összes fogyasztási hitelnek csak a 3 százalékát igényelték ilyen céllal, idén ez az arány már eléri a 26 %-ot (ugyanez lejátszódott a jelzálog-hitelezés piacán is, csak ott ez a trend már 2009-ben elkezdődött). Ettől függetlenül még mindig a szabadon elkölthető, nem célirányos áruhitel felvétele dominál, az első félévben ezt tette ki az igénylések 64 százalékát. Másrészt érezhető e szegmens visszaesése, hiszen egy évvel korábban még 83 százalékos részesedéssel bírt. „A legfrissebb jegybanki elemzések azt mutatják, hogy a hitelfelvételi kedv növekedése az elkövetkező időszakban is nőni fog, legalább olyan mértékben, mint az idei első félévben” – mondta Štefanides. Döntően a nagyobb és fontos beruházásokat finanszírozza a lakosság az áruhitelek segítségével, például esküvőt vagy kirándulást csak elvétve állunk kölcsönből – derül ki a Sberbank számára végzett felmérésből. Az áruhitelt felvevők 25 százaléka autót vesz a pénzből, 23 százaléka az ingatlanát újítja fel, 20 százaléka pedig a háztartását korszerűsíti. A felmérés arra is rávilágított, hogy napjainkban már nemcsak a régi jelzáloghiteleket cserélik új, kedvezőbb kamatozásúra, hanem a korábbi áruhiteleket is – napjainkban ugyanis kedvezőbben a kamatfeltételek, mint néhány éve. Tartalék és tudatosságMég mielőtt a bankhoz fordulnánk, mérjük fel anyagi lehetőségeinket, vessük egybe a havi nettó bevételünket a leendő törlesztőrészlet nagyságával. Általános jó tanács, hogy a törlesztőrészlet ne lépje túl a havi bevétel 33%-át, magyarán bevételünk egyharmadánál nagyobb részt. A legszerencsésebb, ha a hitelfelvétel előtt kipróbáljuk a 3/33/3 szabályát, azaz, a kölcsön előtt megpróbálunk három hónapon át annyit félretenni, amekkora a feltételezett törlesztőrészlet lesz. A 33 százalékról már szóltunk, a lényeg, a bank irányában meglévő terheink tartósan ne lépjék túl anyagi keretünk egyharmadát. Például ha a háztartásunk havi átlagbevétele 1200 euró, akkor a különböző törlesztőrészletek együttes nagysága ne lépje túl a havi 400 eurót. Végezetül az utolsó hármas azt jelenti, hogy képezzünk tartalékalapot, aminek nagysága érje el a 3 havi részlet nagyságát. Régi hitelt csak akkor váltsunk ki újjal, ha az új feltételei határozottan jobbak, mint a korábbié. Emellett a hitel kiválasztásakor ne csak a kamat nagyságát figyeljük, hanem az ún. teljes hiteldíjmutatót, ennek szlovák rövidítése RPMN – az utóbbi ugyanis magában foglalja a kezelési költségeket, a számlavezetési díjat, vagyis jóval pontosabb képet ad a kölcsön teljes költségéről, mint a színtiszta kamat. Azt se feledjük, hogy amikor egy bank úgy hirdeti meg a hiteltermékét, hogy a kamat például 7,90 százaléknál kezdődik, akkor tudatosítsuk, ez csupán a legjobb helyzetben levő megbízható adósokra vonatkozik, azaz ne számoljunk azzal, hogy a legjobb feltételt kapjuk. Legvégül olvassuk el a szerződés apró betűs részleteit is, ezekből kiderülhet, van-e lehetőség a határidő előtti, pluszköltség nélküli törlesztésre. Kössünk biztosítást!Ha már felvettük a hitelt, és úgy gondoljuk, hogy az elkövetkező időszakban esetleg képtelenek leszünk időben téríteni, érdemes biztosítanunk magunkat, még ha az utólagos biztosítás jelentősen meg is drágítja a kölcsönt. Az alapbiztosítás csak haláleset és súlyos egészségkárosodás esetén fizeti ki az adós költségeit, a bővített biztosítás azonban a munka elvesztésére is gondol. Míg egy esetleges halálesetnél a biztosító az adós helyett kifizeti az egész hitelt, munkanélküliség esetén csak egy időre vállalja át a törlesztőrészletek fizetését. Ha rájövünk, hogy a felvett hitelt képtelenek vagyunk időben visszafizetni, erről minél hamarabb értesítsük a kölcsönt nyújtó bankot. Ebben az esetben a pénzintézettel meg lehet egyezni a visszafizetés elhalasztásában, esetleg a havi törlesztőrészletek csökkentésében, és a futamidő meghosszabbításában. Ha a fizetésképtelen ügyfél nem jelentkezik önként, a pénzintézet garantáltan keresni fogja. Ha az ügyfél a felszólítás ellenére sem jelentkezik a társaságnál, akkor a pénzintézet a teljes hitel azonnali visszafizetésére szólít fel. Abban az esetben, ha még ez sem riasztja meg az ügyfelet, akár bírósági határozat nélkül is blokkolhatják a bankszámláját vagy a fizetéséből vonják le a törlesztőrészleteket. Végső esetben azonban végrehajtót is a nyakukra küldhetnek. A bankok és az áruhitelező társaságok egy része már pár hetes késés esetén is az erre specializálódott hitelbehajtó társaságokra bízza a behajtást. (só, EF)