Hiába arat, keveset kaszál

Pozsony. Bár európai uniós tagságunk elnyerését követően valamelyest javult a hazai agrárium helyzete, mégis érdemi áttörésről még nem beszélhetünk. Az ágazat 1990 óta mindössze 5 évben volt nyereséges. A szlovák agrárkamara (SPPK) tegnapi közleménye leszögezi: nem helytálló Pavel Konštiaknak, a szlovák kiskereskedők szövetsége elnökének minapi állítása, aki szerint az ágazat az uniós dotációknak köszönhetően növeli nyereségét. Stanislav Nemec, az agrárkamara szóvivője lapunknak elküldött nyilatkozatában a Szlovák Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva megállapítja: 2006-ban a mezőgazdasági őstermelők együttes profitja mindössze 70 millió koronára rúgott. Tény, hogy történt előrelépés, hiszen 2005-ben még 300 millió korona volt a teljes veszteség, azonban a teljes ágazatra kivetítve mégis csupán minimális nyereségről beszélhetünk, hiszen az agrárium teljes éves forgalma 60 milliárd koronára rúg. A mezőgazdasági őstermelők a rendszerváltást követő első években voltak igazán mélyponton, amikor is 1991 és 1994 között minden évben több mint 3 milliárd koronás veszteséget könyveltek el (1991-ben egyenesen 11,6 milliárd volt a deficit). Az uniós tagság valóban segített, hiszen 2004-ben 1,57 milliárd korona profitról adhattak számot, és idén is nyereségre van kilátás, mivel meglehetősen magas a gabona világpiaci ára. Napjainkban a gabona 90 százalékát már learatták, a búza átlagos hektárhozama alig lépi túl a 4 tonnát, ami elmarad a várakozásoktól. A legnagyobb visszaesés árpából mutatkozik; a haszonnövény több mint 92 százaléka már a magtárakban van, a hektárhozam viszont csak 3,48 tonna, ami még a tavalyi gyenge termésnél is alacsonyabb szintet jelent. (ú, só)