Gyümölcslevek, nektárok, gyümölcs ízű üdítők

Az alkoholmentes italok a fogyasztói társadalomban élő ember táplálkozásának és ezen keresztül életmódjának jelentős, fontos tényezői. Gyártásukkal és forgalmazásukkal az élelmiszeripar a fogyasztók egészséges életvitelét kívánja szolgálni. Az alábbiakban két egymástól jelentősen elkülönülő termékcsoporttal foglalkozunk: a gyümölcslevekkel és az üdítő gyümölcsitalokkal.

Gyümölcslevek és hasonló termékek

Az emberiség ősidőktől fogva fogyasztja a gyümölcsök kipréselt levét folyadékszükségletének kielégítésére, és ma már tudjuk, a gyümölcsök levében megtalálható, nagyon értékes és az egészséges táplálkozás szempontjából nélkülözhetetlen szénhidrátok, szerves savak, vitaminok, ásványi anyagok felvétele céljából. Az iparilag előállított gyümölcslevek és hasonló termékek fogyasztását elsősorban azok táplálkozási értéke motiválja.

E termékcsoportba sorolhatók a gyümölcslevek és gyümölcsnektárok.

A gyümölcslé a gyümölcsből mechanikai eljárással nyert, az adott gyümölcs levére jellemző színű, illatú, erjedőképes, de nem erjesztett lé. Gyümölcslének tekintendő a gyümölcslé sűrítményből előállított termék is, ha azt a gyümölcsléből a sűrítés folyamán eltávolított vízmennyiség megfelelő minőségű vízzel történő visszapótlásával, a besűrítéskor nyert aroma visszapótlásával állítják elő, és ha az a gyümölcsből közvetlenül nyert lével azonos érzékszervi és analitikai tulajdonságokkal rendelkezik.

A gyümölcslé tehát 100 %-ban az illető gyümölcs leve (ízkorrekció céljából egyes gyümölcslevekhez minimális mennyiségben cukor, illetve borkő-, alma- vagy citromsav hozzáadása megengedett.)

A gyümölcsnektár erjeszthető, de nem erjesztett termék, melyet gyümölcsléből, gyümölcslé-sűrítményből, gyümölcsvelőből vagy ezek keverékéből, víz és cukor hozzáadásával (esetleg cukor hozzáadása nélkül) állítanak elő. A minimális gyümölcslé- vagy gyümölcsvelő tartalmat jogszabály írja elő. (A tényleges gyümölcslé vagy gyümölcsvelő tartalmat a terméken minden esetben fel kell tüntetni!)

A cukorbetegek, illetve a testsúly gyarapodását elkerülni kívánók részére már „csökkentett energiatartalmú gyümölcsnektárokat” is gyártanak, amelyekhez cukor helyett jogszabályban engedélyezett édesítőszert adagolnak. Ezeket az italokat „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” megjelöléssel kell ellátni.

A gyümölcslé és gyümölcsnektár termékek tartósítószert nem tartalmazhatnak.

Üdítő- és gyümölcsitalok

A folyadékszükséglet kultúráltabb kielégítésére az 1880-as évektől kezdődően új termékcsoport jelent meg, amely a XX. században – Európában a II. világháború után – az egész világon elterjedt. Ezeket a termékeket, vagyis az üdítőitalokat a szervezet folyadékszükségletének kielégítése céljából fogyasztják. Természetesen, speciális összetételüknél fogva egyes üdítőitalok – például a kólafélék, tonikok stb. – élénkítő, stimuláló hatást is kifejtenek. Ezektől eltekintve az üdítőitalok fogyasztását elsősorban azok élvezeti értéke motiválja.

Ebbe a termékcsoportba tartoznak azok az alkoholmentes italok, amelyeket ivóvíz, ásványvíz; cukor, vagy egyéb édesítőanyagok; gyümölcs alapanyagok és növényi kivonatok; aromák és színezékek; étkezési savak; egyéb élelmiszeripari adalékanyagok felhasználásával; széndioxid hozzáadásával vagy anélkül, megfelelő tartósítási eljárással készítenek, és amelyeket az előállítás helyén csomagolnak, illetve a fogyasztás helyén szörpből ital automatákon hígítanak.

E termékcsoportba sorolhatók a gyümölcsitalok és a gyümölcsízű üdítőitalok.

A gyümölcsital a gyümölcsnektároknál előírt hányadnál kevesebb gyümölcslevet, vagy gyümölcsvelőt tartalmazó termékek. Gyártásukhoz gyümölcsalapanyagok, cukor, méz, édesítőszerek, ivóvíz, ásványvíz, engedélyezett adalékanyagok, színezékek és aromaanyagok használhatók fel. A termék címkéjén fel kell tüntetni a gyümölcslé vagy gyümölcsvelő tartalmat. Ha a termék jellegét a felhasznált gyümölcs alapanyagtól eltérő aroma adja, akkor a megnevezésben ezt is fel kell tüntetni.

Ma a legnagyobb volumenben gyártott és fogyasztott alkoholmentes italok az üdítőitalok. Gyártásukhoz általában 3–9 g/liter szén-dioxidot használnak fel, de vannak szén-dioxid nélkül készülő ún. „csendes” üdítőitalok is.

A következő üdítőital-féleségek vannak forgalomban:

– Gyümölcstartalmú üdítőitalok: A terméken a gyümölcslé vagy gyümölcsvelő hányadot fel kell tüntetni. Minimum 1 % (m/m) gyümölcslé tartalom esetén a gyümölcs nevét fel lehet tüntetni.

– Gyümölcs ízű üdítőitalok: A termék jellegzetességét kizárólag a felhasznált aroma adja. Ha gyümölcs alapanyag is felhasználásra kerül, akkor azt a megjelölést kell használni, „1 %-nál kevesebb gyümölcstartalmú”. Ebbe a termékcsoportba sorolhatók a termék jellegétől eltérő gyümölcslével készült üdítőitalok is.

– Kólafélék: A legnagyobb volumenben gyártott üdítőitalok. Jellegzetességüket ízük és a felhasznált koffein adja. Kis mennyiségben gyártják koffeinmentes változatban is.

– Tonik típusú üdítőitalok: Jellegzetességüket a keserű ízt adó kininhidroklorid és a magas szén-dioxid tartalom adja.

– Növényi kivonatokból készülő üdítőitalok: Ezek az üdítőitalok különböző növényi kivonatokból (citrusfélék, gyömbér, különféle gyógynövények kivonatai, stb.) készülnek.

– Light üdítőitalok: Az üdítőitalokkal a szervezetbe bevitt „luxus” kalória csökkentése érdekében világszerte nő az üdítőitalok részben, vagy teljesen cukormentesen előállított ún. light változata. Mivel az üdítőitalokat szomjúság oltása és a folyadékszükséglet kielégítése érdekében fogyasztják, a velük bevitt cukor a fogyasztók jelentős részénél felesleges kalóriafelvételt eredményez. Ennek csökkentése érdekében fogyasztják ma már hazánkban is az egyes üdítőitalok light változatát.

Csapvizet palackoznak

A Pepsi a napokban közölte: ezentúl csomagoláson is feltünteti, hogy „ásványvize” valójában a vezetékes víz tisztított változata. Michelle Naughton, a Pepsi Co. szóvivője szerint a „vezetékes víz forrásból” felirat megjelenítése a címkéken hasznos, hiszen segít tisztázni a termék származását. Az USA második legnagyobb italforgalmazója a Coca Colához hasonlóan, olyan palackozott vizet forgalmaz, amely a valódi ásványvizektől eltérően tisztított csapvízből készül. Az USA-ban több szervezet kampányt indított a palackozott víz fogyasztása ellen, elsősorban környezetvédelmi okokból. Véleményük szerint az ásványvízgyártók indokolatlanul nagy mennyiségű műanyag hulladékot termelnek, a fogyasztók pedig választhatnák a csapvizet is a drága és környezetszennyező palackok vásárlása helyett. Az amerikai polgárok ennek ellenére a múlt év során 15 milliárd dollárt költöttek palackozott víz vásárlására, ezért az ásványvíz ellenes lobby tevékenysége egyre erőteljesebb. San Francisco polgármestere például megtiltotta alkalmazottainak, hogy közpénzből ásványvizet vásároljanak. Szakértők szerint az esetleges jelölés változtatása nem befolyásolja döntően a palackozott vizek piacát, hiszen a vállalatok elsősorban nem az ásványvíz eladásokból profitálnak. (fvf, VG Online, SV, g)