Gyenge európai termés: drágulhat a kenyér

A Statisztikai Hivatal előzetes becslései szerint Szlovákiában az idei aratás során mintegy 200 ezer tonna búzával teremhet több a tavalyinál. Áprilisban és májusban még jóval aggasztóbbak voltak a hivatal előrejelzései a gabonaterméssel kapcsolatban. Akkor ugyanis tombolt az aszály az ország valamennyi régiójában, az őstermelők körében pedig évek óta hangoztatott vélemény, hogy a gabona gyors ütemű érése a termés rovására megy.

Elképzelhető, hogy a Statisztikai Hivatal előrejelzése a búzaterméssel kapcsolatban beválik, de a terméskiesés mára összeurópai problémaként ütötte fel a fejét. Így ezt a mínuszt a szlovákiai piac is megérzi. Pavol Konštiak, a Szlovák Kereskedelmi Szövetség első alelnöke úgy véli, hogy idén drágulhatnak a pékipari termékek. „Terméskieséseket jeleznek a németek, a franciák, a britek és a lengyelek is. A franciákat mindenekelőtt a kiadós esőzések sújtják. Nagy-Britanniában a legutóbbi 40 év legmelegebb nyara tombol, míg például Lengyelországban mintegy 66 ezer farmot veszélyeztet az aszály” – hangsúlyozta Konštiak. Az Európai Uniót így az utóbbi hat év leggyengébb gabonatermése fenyegeti. „Az európai terméskiesés miatt a gabona ára Szlovákiában is nőhet, hogy pontosan mennyivel, azt azonban egyelőre nem lehet pontosan felmérni. Emiatt a pékipari termékek is drágábbak lehetnek. Látványos drágulásra azonban nem kell számítanunk. Legfeljebb 5 százalékkal nőhetnek az árak, és erre is leghamarabb a negyedik negyedévben kerülhet sor” – mondta Konštiak.

„A szárazság a termés minőségére is rányomja a bélyegét, az egyes régiók között azonban látványos különbségek vannak. Míg a Dunaszerdahelyi járásban 10 százalék körüli kiesést jeleznek, az Iglói járásban ez eléri a 30–40 százalékot is” – nyilatkozta Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Az idei szlovákiai aratás azonban minden bizonnyal más szempontból is bekerül a honi agrártermelés krónikájába, hiszen például Muzslán már június 11-én nekiláttak a kalászos gabonafélék begyűjtésének. Elsősorban a déli járásokban kellett korábban kivonulni a határba. Gútán szintén 8–10 nappal korábban kezdték a termésbegyűjtést, mint az előző évben. „Az őszi árpa betakarításához június 22-én láttunk hozzá, s a mintegy 200 hektáron termesztett gabonaféle hektáronkénti átlagban 6,5 tonnás hozamokkal szolgált. Ezt valóban szép eredményként könyveljük el, annál is inkább, mivel az 1100 hektáron termesztett őszi vetésű búzánk átlagos hektárhozama 5 tonna körül mozog. S még folyamatban van a tavaszi árpa betakarítása. A kiadósabb júniusi és júliusi esők mindenekelőtt a kukoricának és a napraforgónak használtak, mindkét növénykultúra fantasztikusan fejlődik” – hangsúlyozta Tóth Péter, a Gútai Mezőgazdasági Szövetkezet agronómusa.

A rendkívül erős állattenyésztéssel rendelkező gútai szövetkezet jelentős mértékben hasznosítja a takarmánygabonát. Az agrárszakemberek véleménye szerint ugyanis az aratást többször is megszakító kiadósabb esők értelemszerűen rontottak a termés minőségén. Ebből eredően kevesebb lesz a jó minőségű kenyérgabona, ám több a takarmányozási célokra felhasználható kalászos gabonaféle. „Sajnos, az értékesítési árak megrekedtek az elmúlt évi szinten, holott a befektetéseink szinte napról napra emelkednek” – mondta Tóth Péter.

Susla Béla