Görögország elveszítheti utolsó pénzforrását is

Az EKB kormányzótanácsa szerdán tekinti át a helyzetet és dönt arról, hogy a görög központi bank meddig mehet el a betétek masszív kivonásával szembesülő gyenge hazai pénzintézetek támogatásában. 

Bár az EKB valószínűleg nem csökkenti a sürgősségi likviditási támogatásból (Emergency Liquidity Assistance - ELA) igénybe vehető források összegét, az is rossz hír a görög bankok számára, ha nem hajlandó megemelni a keretet, mivel a 65 milliárd euró túlnyomó részét már lehívták. Ez a kilátás növeli a nyomást a görög kormányon, hogy egyezzen bele a nemzetközi pénzügyi mentőprogram meghosszabbításába.

Jens Weidmann, a német központi bank elnöke korábban arra figyelmeztetett, hogy visszaélés a sürgősségi hitelnyújtással, ha azt a görög állam közvetett finanszírozására használják. Ezt az álláspontját határozottan fogja képviselni a kormányzótanács szerdai ülésén, és néhány más euróövezeti állam központi banki vezetője hasonló véleményen van. Ők ragaszkodnak majd ahhoz, hogy a görög pénzintézetek ne használhassák a sürgősségi likviditási hiteleket rövid futamidejű görög kincstárjegyeik állományának növelésére, mivel az egyenértékű lenne az állam monetáris finanszírozására vonatkozó tilalom megsértésével - mondták a Reuters forrásai. 

Azt egyelőre nem tudni, hogy az EKB ad-e ki bármilyen közleményt a kormányzótanács szerda esti ülése után. Az euróövezeti központi bankok vezetői vonakodnak ugyan megszüntetni minden finanszírozási lehetőséget, ugyanakkor azt is problematikusnak tartják, hogy a görög bankok még több pénzhez jussanak a közös jegybank révén.

Hacsak Athén nem fogadja el a pénzügyi segélyprogram meghosszabbítását, az ELA forrásainak maximalizálása pénzügyi korlátozásokra kényszerítené a hitelezőket, ami tőkeellenőrzés bevezetését igényelné, hogy keretek közé szorítsák a bankokból egyre több pénzt kivonó betétesek rohamát. Egy névtelenül nyilatkozó görög bankár elmondta, hogy a múlt héten csütörtökön és pénteken is 500-500 millió eurót vettek fel görög bankszámla-tulajdonosok. Hétfőn lecsendesedett a helyzet, de kedden újraindult a tőkekivonás, miután az euróövezeti pénzügyminiszterek előző napi brüsszeli ülésén kudarcba fulladtak az egyeztetések a görög adósságválságról. 

Athénnak a hét végéig kell eldöntenie, hogy kéri-e a nemzetközi hitelprogram meghosszabbítását, vagy elveszíti a pénzügyi támogatást. Ha az EKB felfüggesztené az ELA igénybe vételének lehetőségét a görög bankoknak, Athénnak nem maradna más választása, mint megállapodni nemzetközi hitelezőivel vagy csődöt jelenteni. Egy ilyen döntést azonban nagyon nehezen vállalna fel a pénzügyi stabilitás fenntartásáért felelős EKB, mert az nagyon súlyos következményekkel járna nemcsak Görögország, hanem az egész euróövezet számára. 

A görög pénzintézetek az athéni kormány rövid futamidejű adósságpapírjainak elsődleges vásárlói. Az EKB kormányzótanácsa két hete döntött arról, hogy a görög bankok február 11-étől nem férhetnek hozzá az EKB 0,05 százalékos kamattal kínált hiteleihez a magas kockázatú görög államkötvények vagy a görög kormány által garantált kötvények felhasználásával. A görög bankoknak így nem maradt más lehetőségük fizetőképességük megőrzésére, mint az, hogy a nemzeti központi bank által nyújtott, 1,55 százalékos kamatozású sürgősségi likviditási hitelért folyamodjanak.