Görög válság - jelentősen enyhültek Londonban a kockázati árazások

A formálódó görög pénzügyi segélycsomag híreire jelentősen enyhült a csütörtöki londoni kereskedésben Görögország és több más, sebezhetőnek tekintett eurótagállam, valamint a kelet-európai EU-országok törlesztéskockázati biztosítási ügyleteinek (CDS) árazása az előző napi - a görög CDS-díjszabást soha nem látott magasságokba repítő - meredek megugrás után.

A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzői csütörtökön az MTI kérdésére elmondták: a görög államadósság-törlesztési kockázat fedezetére kínált hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az aznapi londoni kereskedésben valamivel 660 bázispont alá csökkent vissza a 910 bázispont feletti, minden korábbi rekordot megdöntő előző nap napközbeni jegyzésekről és a 754,4 bázispontos záróról.

A magyar adósságtörlesztési kockázat biztosítási díja a csütörtöki londoni kereskedés félidejében 200 bázispont körül mozgott a 210 bázispontos előző esti záró után. A magyar CDS-díj előző nap járt 230 bázispont felett is.

Ennek alapján a törlesztési leállás kockázatára fedezetet kínáló piaci szereplők a csütörtöki londoni kereskedésben minden 10 millió euró magyar államadósság után évente 200 ezer euró körüli törlesztéskockázati biztosítási díjat számítottak fel a befektetőknek az irányadó ötéves futamidőre, hozzávetőleg 460 ezer euróval kevesebbet, mint Görögország esetében.

Magyarország CDS-árazása tavaly márciusban, a pénzügyi válság okozta piaci pánikhatás kelet-európai tetőzésének időszakában érte el eddigi csúcspontját, de akkor sem haladta meg a 630 bázispontot.

Csütörtökön enyhült a többi térségi EU-tagállam CDS-díjszabása is. A CMA adatsora szerint a biztosítási kontraktusok árazása Lengyelország esetében a 118 bázispontos előző záróról 112 bázispontra, Csehország esetében 84,4 bázispontról 80 bázispontra csökkent.

Olcsóbb lett azoknak az euróövezeti tagállamoknak a törlesztéskockázati díjszabása is, amelyeket a piac - szintén ingatag költségvetési és adóssághelyzetük miatt - a leginkább veszélyeztetettnek tart egy esetleges "görög járványtól".

Portugália CDS-díjszabása - amely előző nap járt 410 bázispont felett is - csütörtökön 304 bázispont volt, Spanyolországé 179 bázispontra süllyed a 187 bázispontos előző esti záróról és a 210 bázispont feletti előző napi napközbeni csúcsokról.

Ezek a mozgások a CDS-piac szélsőséges hektikusságát jelzik. Ezen a piacon ugyanis napi 8-10 bázispontos árazási változás is már jelentős kilengésnek számít.

A napokban Görögország, Portugália és Spanyolország hitelminősítői besorolásai egyaránt romlottak.

Görögország szuverén adóskockázati osztályzatait a Standard & Poor's a hét elején befektetésre ajánlott szint alá, spekulatív - "bóvli" - kategóriába süllyesztette. Ezzel Görögország az euróövezet egyetlen olyan tagállama lett, amelynek nincs mindegyik hitelminősítőnél befektetői ajánlású besorolása.

A leminősítés után - a görög adósságpapírok befektetői által követelt kockázati felár emelkedése mellett - szűkült azon befektetők köre is, amelyek a görög államkötvények vásárlóiként szóba jöhetnek, ugyanis sok alap kizárólag befektetési ajánlású állampapírt hajlandó vásárolni.

A CDS-díjszabások azt jelzik, hogy a szuverén vagy kereskedelmi törlesztéskockázatra biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők mennyire ítélik kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek adósságára az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak.

A CMA DataVision e hónap elején ismertetett, idei első negyedéves adóskockázati összesítésében Görögország a világ tíz legkockázatosabb adós államának mezőnyében szerepelt, olyan országokkal osztozva a felső tízes törlesztéskockázati listán, mint Venezuela, Pakisztán, Ukrajna, Irak, vagy Egyiptom.

Az euróövezeti tag Görögország törlesztéskockázat-biztosítási díjszabása jelenleg a fejlődő országok átlagos szintjén van.