Görög válság - az EU ötszázmilliárd eurós mentőcsomagot fogadott el

A példátlan nagyságú összegről szóló döntés az euró elleni spekulációs támadások elhárítását célozza. A csomag részben hitelből, részben hitelgaranciából áll, és ehhez jöhet még egy 250 milliárd eurós hitelkeret, amelyre szükség esetén a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) számíthat az Európai Unió.
    Spanyolország és Portugália - őket emlegették a legtöbbször a veszélyeztetettek között, amelyekre átterjedhet a görög pénzügyi "járvány" - a találkozón további államháztartási konszolidációs intézkedésekre vállalt kötelezettséget.     
    A most elfogadott mentőmechanizmus a tagországok reményei szerint megakadályozhatja, hogy a görög pénzügyi válság az euróövezet más országaira is átterjedjen. A tanácskozás versenyt futott az idővel, hogy a megállapodást még a főbb ázsiai piacok nyitása előtt elérjék, és azoknak pozitív üzenetet küldjenek.
    A piacok világszerte megkönnyebbüléssel fogadták a bejelentést. A vezető nyugat-európai értéktőzsdék egy nap alatt majdnem ledolgozták az egész múlt heti visszaesést, miután hajnalban meghirdették a mentőcsomagot.
    A törlesztéskockázat-biztosítási tranzakciók londoni piaca soha nem látott mértékű napon belüli árzuhanással reagált a stabilitási keret hírére, példátlan mértékben, több mint 380 bázisponttal zuhantak a görög CDS-kontraktusok (a CDS-piacon napi 10-15 bázispontos díjváltozás már jelentős kilengésnek számít).
    Az euró reggel ugyan 1,3093 dollárig emelkedett, de javulását később lefékezte az aggodalom, hogy pénzhígulással járhat az Európai Központi Bank (EKB) hétfőn bejelentett hozzájárulása az EU és az IMF euróövezeti mentőprogramjához, nevezetesen az, hogy az EKB ezentúl közvetlenül megjelenik vásárlóként az euróövezeti magán és szuverén kötvények másodlagos piacán.
     Egy olasz pénzügyi forrás szerint hétfőn mind a 16 euróövezeti ország központi bankja államkötvényeket vásárolt, hogy helyreállítsa az állampapírok iránti megrendült bizalmat. A név nélkül nyilatkozó forrás azt mondta, hogy a központi bankok a másodlagos piacon vásároltak államkötvényeket. A bankok azokra a piacokra koncentráltak vásárlásaik során, amelyek különösen megszenvedték a görög válság következményeit, vagyis ahonnan leginkább eltűntek a befektetők.
    Hétfőn azt is bejelentették, hogy a dollárpiaci likviditás erősítésére közös akciót indít az Európai Központi Bank (EKB), az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, a brit, a kanadai és a svájci jegybank - közölték hétfőn az intézmények. Az öt jegybank úgynevezett deviza-swap kereteket nyit meg átmenetileg, az akció célja az, hogy megfelelő mennyiségű dollár álljon rendelkezésre a devizapiacon. Hasonló intézkedéseket helyezett kilátásba a japán központi bank, a Bank of Japan (BoJ) is.
    José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke hétfőn úgy vélekedett, kezd visszaállni a piaci befektetők euróövezet iránti bizalma. Hozzátette azonban, hogy a pozitív fejlemények nem csupán az újonnan elhatározott intézkedéseknek köszönhetők, hanem annak is, hogy az euróövezet pénzügyi alapjai jók. A mentőmechanizmus biztosítja, hogy az euró meggyengítésére tett bármilyen kísérlet sikertelen legyen - hangoztatta Barroso.
    A mentőcsomag híre jótékonyan hatott a magyar piacra is. Az eurót hétfőn délután a napi minimumon, 272,15 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon, míg a múlt pénteken még széles sávban, 279 és 283,50 forint között ingadozott az euró árfolyama, sőt csütörtökön 285 felett is járt a jegyzés. A svájci frank jegyzése 191,50 forint volt a pénteki 200,27 után. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2.413,34 pontos, 11,26 százalékos emelkedéssel, 23.837 ponton zárt hétfőn, a vezető részvények erősödtek az előző napi záráshoz képest.
    A görög költségvetési hiány egyébként a legújabb adatok szerint jelentősen csökkent, az idei első négy hónapban 41,8 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyi év azonos időszakához képest a görög pénzügyminisztérium hétfő közlése szerint. A görög kormány azzal számol, hogy az idei államháztartási hiányt sikerül 8,7 százalékra leszorítani, 2014-re pedig a 3 százalékos uniós határérték alá csökkenteni.