Friedman kilencvenéves

Washington. Tegnap töltötte be kilencvenedik életévét Milton Friedman, a világhírű neoliberális közgazdász, aki 1976-ban kapott Nobel-díjat a fogyasztáselemzés, a pénztörténeti és a pénzelméleti kutatások terén végzett tevékenységéért. Friedman az Egyesült Államokban született, szülei azonban Beregszászon (az akkori Magyarországon) születtek, apja Budapesten tanult. Friedman szüleit magyarnak tartja, kicsit ő is ért magyarul. Ha azt mondjuk, hogy Keynes beemelte a közgazdaságtant a köztudatba, akkor a monetarizmus meghatározó alakjaként nyilvántartott. Milton Friedman még ennél is többet tett: népszerű tévésorozatot csinált belőle. 1980-ban Amerikában 10 héten keresztül 100 millió ember tapadt a tévé képernyőjére, és itta az akkor már Nobel-díjas Friedman tanítását arról, hogy mit jelent a hétköznapokban és a gazdaságban a „szabad választás“, hogy miért ne bízzuk ezt a kormányokra, és miért higgyünk a piac választásainkat összehangoló erejében. A monetaristák csak annyit várnak az államtól, hogy a kiszámítható keretfeltételek megteremtése révén biztosítsa a magángazdaság önszabályozó mechanizmusának zavartalan működését. A költségvetési politikát eleve hatástalannak tekintik, mert képviselőik szerint a kormányzati vásárlások azonos mértékű magánberuházást szorítanak ki a kamatláb növekedésén keresztül. A közgazdászprofesszor nemrég az Európai Unióval kapcsolatos kijelentéseivel került a médiák homlokterébe. Szerinte ugyanis az EU a nyelvi és kulturális különbségek mellett külső gazdasági tényezők miatt fog elbukni. A közgazdász úgy véli: a nemzeti monetáris politika feladása a gazdasági problémák azonnali következményeként magasabb munkanélküliségi rátát eredményez az eurózóna országaiban. Friedman ezt tartja az egységes európai valuta Achilles-sarkának. (MTI, ú)