Folyamatos fejlesztés – növekvő vásárlói elvárások

Ma már nem divathóbort kérdése a környezetünkre való odafigyelés. A környezeti fenntarthatóság, az élelmiszerbotrányok érzékennyé tették az egész világot. Ráadásul mindez a média árgus figyelme mellett zajlik. A fogyasztói elvárások jelentősen megnőttek, az élelmiszerek – ezen belül a friss áruk – iránti bizalom megszerzése mind a termelők, mind a kereskedők egyik legfontosabb feladata lett. Úgy is mondhatnánk, Csipkerózsika-álmából ébredt az élelmiszer-ágazat. De hogy ez nemcsak egy iparág ügye, azt a folyamatosan változó törvényi szabályozások, a kirótt büntetések is fémjelzik.

Kell a kényelem

A fogyasztók egészségének és tájékoztatásának igénye soha nem látott mértékben jelentkezett a csomagolóiparban is. Az egyes márkák fejlődése, újra bevezetése, a kényelmi termékek megjelenése szintén hatott az iparágra. Óriási innovációt igényelt a félkész és készételek piacra kerülése. Ugyanakkor a felhasznált munkaerő ára, a technológia fejlődése, az üzleten belül a termékek bemutatása, a merchandising és az ellátási lánc kihívásai is mind a folyamatos fejlesztés mellett szólnak.

De mit vár el egy vásárló a csomagolástól? Elsősorban kényelmet nyújtson számára, például a termékinformációk könnyen olvashatók legyenek. Könnyen kézbe lehessen venni, egyaránt elférjen a kosárban és a hűtőben, akár tálalni is lehessen belőle. Mindezt úgy, hogy ne tegye drágábbá a terméket. A készételek iránti növekvő igényt elégíti ki például az a tálca, amelyben nem csak mikrózni lehet az ételeket, hanem a sütőbe helyezve megsütni is. Ráadásul úgy, hogy kivevéskor nem égeti meg a kezet, és azonnal lehet benne tálalni.

Költségcsökkentés

A csomagolóipar fejlődésének egyik legfontosabb oka financiális. Ennek köszönhetően egyre nagyobb teret kapnak – egyébként a vásárlók által is kedvelt – gyűjtőcsomagolások. A csomagolóanyagok méretének csökkentésével nemcsak a felhasznált anyag mennyisége csökken, de jelentős logisztikai költségek is megtakaríthatóak. Például a felvágottak vagy a tőkehúsok esetében az egyre vékonyabb csomagolásnak köszönhetően több termék fér a gyűjtőbe, illetve a polcra, és kevesebb levegőt kell szállítani.

A vásárlóbarát csomagolás az élőmunkát könnyíti, nem egy esetben helyettesíti, hiszen a polcon való bemutatása, a korszerű merchandising eleme, jelentősen csökkenti a munkaerő költségét. Natalie Berd, a Planet Retail Ltd. elemzője szerint is a forradalmi változás a csomagolóiparban elkerülhetetlen. Az eredményességkulcsa a gyártói és kereskedői összefogás. Véleménye szerint az igazi távlatokat a kereskedelmi saját márka hozza meg, ugyanis a jelentős kereskedelmi láncok világszerte tőkét kovácsolnak a környezetvédelemből, elsősorban a saját márkás termékeik csomagolásánál.

A környezetbarát csomagolás ugyanakkor csupán az első lépés sok üzletlánc esetében. Jelenleg 25 lánc működtet a világon úgynevezett környezetbarát üzleteket. Mennyiségileg a legtöbb az Egyesült Államokban található, majd az Egyesült Királyság következik, de akad Csehországban is. A Tesco hazánkban is megkezdte az első lépéseket e területen.

Innovatív megoldások

A háztartási hulladék mintegy 30 százaléka az üzletekben vásárolt élelmiszerek csomagolóanyagaiból tevődik össze. Egy másik számítás szerint minden 100 élelmiszerre szánt dollárból 16 dollárt csomagolóanyagra költünk. „Először megvesszük, majd kidobjuk. ĺgy kétszer fizetjük ki az árát – állítja Lee Scott, a Wal-Mart vezérigazgatója. Miért nem változtatjuk meg ezt a helyzetet?” – teszi fel a kérdést, de rögtön választ is ad rá, hiszen a Wal-Mart 2012-re 5 százalékkal tervezi csomagolási költségeit csökkenteni.

Természetesen a többi vezető kereskedő cég sem tétlenkedik, számos megoldást már most alkalmaznak. ĺgy például a komposztálható csomagolóanyagok bevezetését, amelyet a Tesco az Egyesült Királyságban a saját márkás biotermékeknél alkalmaz, a Sainsbury szintén a biotermékeinél, illetve a készételeknél. Ez utóbbi esetében ez évente 150 millió műanyag tálcát és csomagot jelent. A Delhaize a belgiumi üzletláncaiban a kenyerekhez és a salátákhoz alkalmaz bio csomagolóanyagot. A holland Albert Heijn lánc biológiailag lebomló csomagolóanyagba helyezi a biozöldséget és -gyümölcsöt. De szakemberek szerint további megtakarításokat nyújthatnak a már előbb említett méretcsökkentések, az újratöltés bevezetése, és a koncentrátumok alkalmazása is.

Térségünkben nem okoz meglepetést a zacskós tej, de az angol Waitrose frenetikus sikerről számol be a bevezetése kapcsán, amely állítólag 75 százalékkal kevesebb csomagolóanyagot jelent. A zacskós tejek ott természetesen más kiszerelésben kerülnek a vevők kezébe, mint a hazai boltokban: műanyag ládák helyett álló papírgyűjtőkbe helyezik azokat.

Ökológiai adóval sújtják a nejlontasakokat

Összefügg a környezetvédelemmel és az élelmiszerek csomagolásával a boltokban felhasznált nejlonzacskók mennyisége is. Egyes országokban már környezetvédelmi adó bevezetését tervezik, hogy csökkentsék az áruházakban adott műanyag zacskók tömegét, amelyek növelik a szeméthegyeket. Az adónem nem ismeretlen Európában, ĺrországban másfél hónappal ezelőtt 15 százalékos adót vetettek ki a nejlontáskákra, így azok fogyasztása 90 százalékkal csökkent. Amikor később a vásárlók újra „rászoktak” a környezetszennyező szatyrokra, akkor az adót 22 százalékra emelték.

Olaszország, Svédország, Dánia, Németország és Izland szintén bevezette már az ökológiai adót, és Nagy-Britannia valamint a spanyol Katalónia is ezt a lépést tervezi. Dél-Afrikában akár 13 800 eurós bírságot is kiróhatnak arra a cégre, amely megszegi a műanyag tasakok teljes tilalmát.

A világban négyféle módon próbálják ezeknek a termékeknek a forgalmazását és használatát megszüntetni: a felhasználó tanításával, a használat teljes megtiltásával, valamint újrafelhasználással és adóztatással.

A katalóniai hulladékügynökség egy éve tárgyal eredménytelenül az érintettekkel: a fogyasztókkal, a gyártókkal, a forgalmazókkal, a szupermarketekkel és környezetvédő szervezetekkel. Egyetértés azonban még nem született. A cégek a fogyasztók nevelését tartják célszerűnek és nem az adókat, a környezetvédők viszont pont az adót vélik hatékonyabbnak. Ez utóbbit megfontolandónak tartják a fogyasztók is, bár remélik, hogy a cégek más kezdeményezéssel is előállnak. (Mai Piac, MTI)