Félünk, ezért spórolunk

A betétállomány látványos növekedése paradox módon épp a gazdasági válság 2008-as kirobbanásával magyarázható, amely miatt emberek ezrei veszítették el a munkájukat, sokuknak pedig évekig nem nőtt a fizetése. „A válság előtti viszonylagos jólétet felváltotta a bizonytalanság, a lakosság emiatt a korábbinál több pénzt tesz félre, mert nem tudhatja, mikor veszíti el a munkáját” – nyilatkozta Dominika Ondrová, a Postabank elemzője. Ezzel magyarázható az is, hogy míg tíz évvel ezelőtt egy embernek átlagosan 3,5 hónapnyi átlagbérnek megfelelő pénz volt a számláján, ma már csaknem 6 havi átlagbér az átlag. A nagyobb megtakarítások ellenére a most közzétett elemzés is azt bizonyítja, hogy a lakosság nagy része nem tud bánni a megtakarításaival. „A legtöbb pénzt továbbra is folyószámlán tartják, június végére ezeken több mint 10 milliárd euró volt” – tette hozzá Ondrová. Ezek kamatozása azonban elenyésző, így a banki díjakat is figyelembe véve a lakosság inkább veszít rajtuk. A második legkedveltebb betéti formának a határidős betétek számítanak, amelyek legalább egy kis kamatot biztosítanak. Az egy évnél rövidebb időre lekötött betéteken nagyjából 5,4 milliárd euró található, a két évnél hosszabb futamidejű betéteken 4,7 milliárd eurónyit jegyeznek a pénzintézetek. „Az emberek 82 százaléka a biztonságot részesíti előnyben a nagyobb hozammal szemben, ezért olyan betéti formákat választ, amelyekre érvényes az állami garanciavállalás, vagyis a betétvédelmi szabályoknak köszönhetően akkor sem veszítik el a pénzüket, ha a pénzintézet esetleg csődbe megy” – magyarázta Anna Tkáčová, a Postabank szóvivője. A többségnek az is fontos, hogy a pénzhez bármikor hozzájusson. (vlv, TASR)