Fékez a gazdasági visszaesés

A szeptember 11-i merényletek után sok elemző a kőolaj árának emelkedését jósolta, mivel úgy gondolták, a muszlim államok destabilizálódhatnak az Afganisztán ellen folytatott háború miatt. Ennek az ellenkezője történt. A világgazdaság lassulása nagyobb hatással volt a nyers kőolajárra, mint azt bárki gondolta volna. Másfél évvel ezelőtt 1 hordó (159 liter) kőolajért akár 34 dollárt is fizettek, ám november közepére az ár ennek felére esett. Fogyasztói szemszögből a jelenlegi alacsony ár kedvező, hisz ennek függvénye a benzin ára is. Gazdasági szempontból viszont az egyik véglet sem kedvező. Míg a túl magas ár a termékek és szolgáltatások áremelkedését jelenti, ami végső soron inflációhoz vezet, addig az alacsony ár elbátortalanítja az ágazat befektetőit és ez hosszú távon a kitermelés drágulását is jelenti. Ezért a november végén tartott OPEC konferencián a 11 tagállam egyhangúan a kitermelés csökkentése mellett foglalt állást, hogy a világpiaci árakat ismét a kívánt hordónkénti 22-28 dolláros sávba tereljék vissza. Csakhogy az 1960-ban alapított szervezet már nem olyan erős mint a múltban. Igaz, hogy az OPEC országai a világ napi 76 millió hordós nyersolajtermelésének a harmadát adják, és ezt csaknem teljes egészében exportálják, ennek dacára az idei termelésirányítási határozataikkal kevésbé értek el ármozgást. Nem csoda, hogy az újabb presztízsveszteséget elkerülni kívánó csoport feltételhez kötötte önkorlátozását. Ez pedig a következő: ha az OPEC-en kívüli országok hajlandóak kőolajexportjukat összességében naponta 500 000 hordóval csökkenteni, akkor a bécsi székhelyű szervezet 1,5 millió hordóval kevesebbet hoz fel naponta a felszínre 2002. január 1-től. A legnagyobb részt Oroszországnak kellett volna vállalnia, ami Szaud-Arábia után a második legnagyobb kitermelő a világon. Természetesen a 90-es évek közepére teljesen tönkrement és fillérekért privatizált, viszont mára nyugati tőkével, szakemberekkel lábra állított vállalatoknak semmi kedvük nem volt hozzá. Sokáig úgy tűnt, hogy Putyin orosz elnök sem tartja jó ötletnek az 5,5 százalékos gazdasági növekedéshez jócskán hozzásegítő ágazat visszafogását, még akkor sem, ha a 20 dollár alatti olajár Oroszországnak sem a legkedvezőbb. A pusztán üzleti okok mellett a latolgatásban az is közrejátszhatott, hogy az új baráti orosz-amerikai kapcsolatoknak is jót tenne, ha az Egyesült Államok orosz segítséggel válhatna még függetlenebbé a Közel-Keleti olajtól. De az üzlet az üzlet, és hogy mindenki elégedett legyen, egy felemás döntés született. Oroszország – Norvégiához hasonlóan – hajlandó 150 000 hordóval korlátozni a nyersolajexportját a jövő év első negyedében. A döntés érdekessége, hogy a kemény orosz tél alatt az év első negyedében a otthoni fogyasztás megnövekedésével a kivitel mindenképpen megcsappan. (A tavalyi év első három hónapjában naponta 130 000 hordóval kevesebbet exportált az ország változatlan termelés mellett.) Mások szerint, az orosz olajipar a nyersolajexport helyett feldolgozott termékekkel lepi majd meg konkurenseit. Ennek ellenére a jelenlegi orosz igennel is elégedett lehet az OPEC. ĺgy a szervezetet semmi nem akadályozta meg abban, hogy a december 28-i kairói konferencián ratifikálja döntését, és újra elindítsa felfelé az olajárakat. Hacsak nem a Nemzetközi Valutaalap egyik vészjósló elemzése, amely szerint a kereslet annyira visszaesett, hogy a kétmillió hordós korlátozás sem fordítja meg a jelenlegi tendenciát. Bármi is történjen egy biztos: az újév előtt még érdemes feltankolni autóinkat.