Évtizedes lemaradásunk

Pozsony. Legalább két évtizedig tart majd a visegrádi országok bérszínvonalának felzárkóztatása az EU-átlaghoz. A jelentős jövedelemkülönbségek oka a termelékenység eltérő szintje, az utóbbi felzárkózása nélkül a bérek közelítése elképzelhetetlen. A folyamatot a tagjelöltek valutáinak felértékelődése csak kismértékben gyorsíthatja – vélik a magyar üzleti napilap, a Világgazdaság által megkérdezett szakértők. Korlátozott lehet a felértékelődés szerepe a legalább 15-20 éves felzárkózás során a termelékenységi olló zárulásához képest, már csak a célul kitűzött eurózóna-csatlakozás miatt is, mely megmerevíti az árfolyamot. A GKI gazdaságkutató intézet tanulmánya szerint a felzárkózás megalapozásához az évtizedben a régió munkatermelékenységének az EU-átlagnál évi 2-3 százalékponttal gyorsabban kell növekednie. Ez, ha a bérszínvonalak kiegyenlítéséhez nem is, de közelítésükhöz elég lehet. Annak viszont, hogy a keresetek felzárkózása ne veszélyeztesse a versenyképességet, a bérek járulékos költségeinek csökkentése és a bérek jövedelmeken belüli arányának növelése is feltétele – utóbbi azzal együtt is, hogy a relatíve alacsony bérhányad a jövedelmeken belül csak részben magyarázza az európai és a régió országainak keresetei közötti különbségét. Szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a dinamikus GDP-növekedés nem teremti meg automatikusan a reálbéremelés feltételeit és lehetőségét. Kevés esély van arra is, hogy mérséklődjenek az egyes országokon belüli regionális keresetkülönbségek a következő időszakban. Ennek egyik oka, hogy a felsőfokú képzettség tömegessé válása ellenére a piac hajlamos továbbra is csak az egyetemi diplomát díjazni, az ezzel rendelkezők pedig a fejlett országrészek felé vándorolnak, ha ugyan nem külföldre. A tagjelölteken belül fellelhető különbségek nemcsak a fővárosok, hanem egyes iparágak – például az információtechnológiai szektor – bérszintjének gyorsabb felzárkózásában is tetten érhetők. A GKI elemzése szerint a csatlakozást követő években a bérvitákban erősödnek majd a keresetek emelésére irányuló törekvések, melyek egyrészt ösztönzést merítenek az EU-beli bérharcokból, másrészt érvet találnak az árszínvonal gyorsabb felzárkózásában. A bérszínvonalat növeli majd az a körülmény is, hogy az Unióban a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér 68%-át. (VG)