EU: börtönbüntetést a márkahamisítóknak!

Brüsszel legalább négy év börtönnel és több százezer eurós bírsággal fékezné meg a hamisító- és kalózmásolatokat készítő bandákat. A gond: ezek főleg az Európai Unión kívül tevékenykednek.

Nem titok: mindent hamisítanak. Az EU-n belül évente százmillió „másolt” árura bukkannak a vámosok – a húsvéti tojástól a luxusautókig. Az Európai Bizottságot (EB) nemcsak az óriási volumen aggasztja, hanem az is, hogy arányaiban egyre több az emberek egészségét közvetlenül veszélyeztető, koppintott ital és élelmiszer. Miközben például a 2004-ben lefoglalt 103,5 millió termék közül az utánzat parfümök, kozmetikumok és órák-ékszerek aránya 22-27 százalékkal csökkent az előző évihez képest, majdnem háromszorosára nőtt a másodlagos hitelességű égetett szeszek, lekvár, kávé és tea mennyisége. Fogyasztóvédelmi szempontból ugyanennyire kifogásolhatóak a hamis gyógyszerek és gyerekjátékok.

Brüsszel már tavaly ősszel ráerősített a hamisítással és a csempészettel szemben. Novemberben speciális vámszakértői csoport kezdte meg munkáját. Egy európai bírósági döntésen felbátorodva, amely eloszlatta a jogi kételyeket, az EB most először büntetőjogi szankciókat is kezdeményez a hamisítóipar nagykutyái ellen. – Csak kötelező érvényű irányelvvel fogalmazhatunk meg világos üzenetet. Büntetőintézkedésekkel pedig ez sokkal erősebb lehet – nyilatkozta Franco Frattini igazságügyi EU-biztos. A hatáskörök egyébként megoszlanak a bizottságon belül: a hamisításnak a csempészettel összefüggő vonatkozásai Kovács László magyar adó- és vámügyi biztoshoz tartoznak.

Az elképzelés szerint legalább négy év börtönnel, illetve 300 ezer euró bírsággal kellene sújtani a hamisítókat, ha tevékenységük komoly egészségügyi kockázatot jelent. Utolérni persze nem lesz egyszerű őket. A hamis cikk jellemzően csempészáru, és főleg Ázsiából, azon belül is Kínából származik. Brüsszel kétoldalú megállapodással próbálja elérni, hogy Peking maga is fellépjen a jelenség ellen.

Külön kezelendő és igen bonyolult kérdéskör a szerzői jogot sértő hamisításoké, mégpedig számos szempontból. – A copyright európai modellje sokkal inkább a XIX., mint a XXI. századhoz tartozik – mondta nemrég Charlie McCreevy, a belső piacért felelős EU-biztos. Brüsszel pedig – némiképp a hóhért akasztva – eljárást indított a Szerzők és Zeneszerzők Társaságainak Nemzetközi Szövetsége ellen, mert tagállami engedélyekre szűkítve biztosítja csak a műsorszolgáltatók utánközlési jogát. Vagyis: Brüsszel szerint nem lopás, ha egy rádióállomás két különböző EU-tagállamban is leforgatja ugyanazt a zeneszámot, noha csak egyszer fizet érte. (N-G)