Esernyőt vinni tilos, a helyszínen esőkabátot adnak

A Népek zarándoklata az Európai Unió bővítésének egy másik aspektusát, a vallásit hivatott jelezni. Sőt, azt is, hogy ez az örvendetes fejlemény korántsem teljes a mostani formájában: ide a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák és a szlovén zarándokokon kívül Horvátország és Bosznia-Hercegovina híveit is meghívták.

Mariazell a közép-európai katolikusok, s közülük is kiváltképp a magyarok számára szimbolikus jelentőségű, ráadásul olyan szent hely, ahova évtizedeken át a szervezett turistautak résztvevői legfeljebb a buszvezető némi megvesztegetésével jutottak el. Mindenekelőtt azokban az években, amikor itt volt Mindszenty bíboros sírja. Az 1975-ben elhunyt Mindszenty hamvait réges-régen – 1991-ben – hazavitték, az esztergomi bazilikába. Mariazell azonban így sem maradt magyar vonatkozású emlék nélkül. Az akkor már csaknem kétszáz éve létező Mária-emlékkápolna helyén 1378-ban Nagy Lajos magyar király emeltetett templomot.

A rendezvény hivatalos részén, ma öt köztársasági elnök jelen lesz, (köztük Rudolf Schuster államfő) a holnapi misére 12 bíborost és 130 püspököt várnak. S hogy az ismét egybenövő Európa gondolatához kétség se férjen, Romano Prodi bizottsági elnök más tisztségviselőkkel együtt képviseli az Európai Unió vezetését.

A pápa lemondta ugyan a fárasztó utazást, ám magas rangú képviseletről gondoskodott: Angelo Sodano, a Szentszék „kormányfője” jön Mariazellbe. II. János Pál távolmaradása óriási csalódás az osztrák egyházi vezetésnek és a helyieknek egyaránt, a bulvársajtónak pedig rögtön találgatásokra adott alkalmat. A vagy ötven programpontból álló, s főleg a több ezer fiatalnak szánt kísérő műsorok egyike, egy bécsi ifjúsági színtársulat által bemutatott musical állítólag a pápa rosszallását váltotta ki – terjedt el a hír. A Mária-ügy című zenés darab, amely a fiatalok számára szeretné érthetőbbé és közelibbé tenni a vallást, némely passzusában egyértelműen kétségbe vonja a szeplőtelen fogantatás tényét, s ezzel sérti a Mária-képet. Ugyan – legyint Martin Kugler sajtótitkár –, a pápa soha nem gyakorolna ilyen közvetlen nyomást. Távolmaradásának egyszerűen egészségügyi okai vannak. S hogy akkor június elején miért megy el mégis Bernbe, a svájci katolikus ifjúsági találkozóra? Kugler a helyszínek megközelítése közötti különbséget tartja az oknak. Mariazell közelében nincs megfelelő kórház, az esetleges helikopteres szállítás a hatalmas tömeg és az egyébként máris nyilvánvaló közlekedési problémák miatt nehezen elképzelhető, míg Bernben ez nem okoz gondot – mondja.

A helyszínen pontosan látszik, mit is jelent a megközelítés oly sokat emlegetett nehézsége. Jó pár kilométerre van a bazilikától, a hegyekkel körülvett település kis repülőtere, amely csak vitorlázógépek fogadására és indítására alkalmas. Messze van a tulajdonképpeni ünnepségek helyszínétől a sátortábor is, ahol a fiatalok zömét elhelyezik. Rossz belegondolni, mi lesz itt, ha a 80–100 ezres tömeg megpróbál „jó helyhez” jutni. A bejelentett ezerötszáz busz is másfélszer annyi, mint amire a szervezők számítottak, s ki tudja, nem jön-e váratlan vendég. Újabb buszállomásokat kellett kialakítani – a zöld mezőn. Ha tartósan esik – mutat körbe a közlekedéssel megbízott koordinátor –, itt sártenger lesz, és ez minden parkolási szándékot meghiúsíthat. A St. Pöltenből keskeny sínpáron közlekedő vonat „rendes járattá” alakul, de háromszáznál több utast akkor sem képes a helyszínre hozni. A buszoknak célszerű ugyancsak korán megérkezni – tanácsolták a szervezők, s nem tagadták: az ünnepség helyszínéig jókora utat kell gyalog megtenni. Legfeljebb 12 kilométer vár a zarándokokra – mondja a szervezőiroda munkatársa, s nem érti a felhördülést. A zarándoklat nem családi autóskirándulás: ezt tudja mindenki. Tény, a legjobban az a 160 cseh fiatal jár, aki eleve gyalog érkezik, régi zarándokúton a határon túlról.

A rendőrség, a közlekedésbiztonságiak nem vállalják a feladatot. A topográfia, a hegyek pedig nem sok alternatívát kínálnak a közlekedést megtervezőknek. A helybéliek egyelőre nem túl lelkesek. Nem mintha nem szoktak volna hozzá a búcsújárásokhoz, de ilyen nagyszabású rendezvény itt még soha nem volt. Nemzetközi zarándoklat is több mint húsz évvel ezelőtt, 1983-ban – amikor a környező országokban élők legfeljebb gondolatban vehettek részt ilyen eseményen.

– A legjobb lenne erre a hétvégére jó messzire elköltözni – mondja a csinos kis hegyi városka egyik „belvárosi” élelmiszerboltjában egy vevő. A tulajdonos felkészül ugyan a nagyobb forgalomra – elsősorban alkoholmentes italokkal, uzsonnacsomagokkal, édességgel –, de olyan nagy pluszbevételt nem vár, pedig egész hétvégén nyitva tart. A bazilika előtti szuvenirboltok egyikének tulajdonosát az aggasztja, ő maga hogyan jut majd be távolabbi lakhelyéről. Mások szerint azért ilyenkor nemcsak az ájtatosságra vágyók jönnek, rendbontás se kizárt ekkora tömegben, no és a zenés programok zajhatása sem éppen álmaik netovábbja. A pozitívumokat sem tagadják ugyanakkor: minden szálláshely elkelt ötven kilométeres körzetben, s a televíziós közvetítés is jó reklám a gyönyörű vidéknek.

Egy éve dolgozik az előkészítő iroda, Graz, St. Pölten és Bécs egyaránt segített, az egyes meghívott országokban pedig úgyszintén működtek bizottságok, amelyek regisztrálták a jelentkezéseket, koordináltak. Fáradhatatlanul ismételgetik az interneten is elérhető felvilágosításokat. Köztük azt is, hogy a zarándokok a helyszínen egységcsomagot kapnak – az imához szükséges kegytárgyakon kívül esőkabátot is, nehogy valakinek eszébe jusson magával vinni esernyőt, amit biztonsági okokból tiltanak. Mariazell sokat látott lakói, akik tulajdonképpen a látványos esküvőket jobban szeretik, azzal vigasztalják magukat: később mégis csak megtérül a türelem, hiszen most megint nagy nyilvánossághoz jut a hely, s bizonyára sokan elhatározzák, hogy egyszer még, például, ha majd lekerül az állványerdő a bazilikáról, visszatérnek.

Mariazell–Bécs, 2004. május