Eltúlzott óvatosságunknak a pénztárcánk látja kárát

Az elmúlt években a média futószalagon hozta azokat az elemzéseket, amelyek felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy az alacsony kamatok időszakában miért nem éri meg bankszámlán tartani a pénzt, ezeknek azonban látszólag semmi hatása nem volt. „A szlovákiai családok befektetési stratégiája alig változik” – nyilatkozta Maroš Ďurik, az Across Private Investments (API) vezérigazgatója, az általa vezetett társaság elemzésére hivatkozva. Eszerint csak az idei első fél évben 1,3 milliárd euróval nőttek a lakosság banki megtakarításai, amelyek így már elérik a 36,7 milliárd eurót. Az alacsony betéti kamatok miatt ma már szinte az összes banki betét elenyésző hozamot biztosít, ennél is rosszabb hír, hogy egyre több pénzt tart a lakosság a folyószámlákon is, amelyek hozama nulla százalék körül mozog.

„Az első fél évben épp a folyószámlákon tartott összeg nőtt a legnagyobb mértékben, nagyjából 1,2 milliárd euróval, ami azt jelenti, hogy a bankban tartott lakossági megtakarítások nagyjából fele már folyószámlákon található”

– tette hozzá Ďurik.

Mindezt figyelembe véve azon sem szabadna csodálkoznunk, hogy a bankok betéti kamatok formájában az idei első fél évben mindössze csupán 45 millió eurót fizettek ki az ügyfeleiknek, ami átlagosan 0,25 százalékos éves hozamnak számít. Csak összehasonlításképpen: akik befektetési alapokban tartották a megtakarításaikat, az említett időszakban átlagosan 5,1 százalékos éves hozamra számíthattak. „A befektetési alapokból származó hozam ráadásul még ennél is nagyobb lehetett volna, ha a lakosság átgondoltabban választotta volna ki az alapokat. A legkedveltebb alapoknak a lakosság körében ugyanis a vegyes alapok számítanak, amelyek az idei első fél évben nem teljesítettek olyan kiemelkedően” – mondta Ďurik. Azonban még a vegyes alapok között is jelentős különbségek vannak: míg a kötvényeket és részvényeket is tartalmazó globális indexkövető vegyes alapok átlagos éves hozama 9,2 százalék volt, az átlagos vegyes alapok hozama 5 százalék körül mozgott. Ďurik szerint azonban ez utóbbihoz hozzájárul az alapkezelőknek fizetett magas díj is. „Míg egy átlagos vegyes alap az ügyfélnek 5 százalék körüli hozamot biztosított, az alapkezelőnek több mint 4 százalékot” – vallotta be Ďurik. (mi, TASR)