Előtérbe kerül az egészséges táplálkozás

Piaci elemzők szerint Kelet-Európa lakossága egyre nagyobb gondot fordít az egészségmegőrzésre, ezen belül az egészséges táplálkozásra. Ennek köszönhetően például a magas tápértékű gyümölcs- és zöldséglevek, palackozott vizek kiszoríthatják az egészségtelennek tartott szénsavas üdítőitalokat. Mivel ezek az élelmiszerek drágábbak, a gyártók nagyobb forgalmi értéket érhetnek el velük. A szakértők úgy látják, hogy 2006–2011 között Európában a konyhakész és egészséges élelmiszerekkel lehet nagyobb forgalmat elérni.

Több élelmiszer fogy Keleten

Az Euromonitor felmérése szerint az EU-hoz 2004-ben csatlakozott nyolc tagállamban a feldolgozott élelmiszerek és italok fogyasztása 2001–2006 között 72 százalékkal nőtt. Ezen belül az üdítőitalok fogyasztása emelkedett a legszembetűnőbben, mintegy 83 százalékkal. A vezető fogyasztónak Lengyelország számít. Ezzel szemben a 15 régi EU-tagállamban a fogyasztásnövekedés ezekből a termékekből csak 63 százalékos volt, azon belül üdítőitalokból 71 százalékkal fogyasztottak többet, ugyanabban az ötéves időszakban.

Az elemzők szerint ez a nagymértékű fogyasztásnövekedés jórészt az innovatív, tehát magas hozzáadott értékű termékek forgalomnövekedésének tulajdonítható. Ugyanakkor az előrejelzések szerint a közép-kelet-európai tagállamokban az elkövetkező öt évben valószínűleg mérséklődni fog a fogyasztás növekedése: mindössze évi 2 százalékot jeleznek előre. Ezt ellensúlyozhatja a két új belépő, Románia és Bulgária, így továbbra is jó piac lesz a kelet-európai térség.

Jelentős élelmiszerdrágulás

A mezőgazdasági alapanyagárak nemzetközi növekedése miatt szinte minden élelmiszeripari termék megdrágulás. Szlovákiában ugyan a növekedés eddig nem volt annyira szembeötlő, mivel az élelmiszerárak már tavaly augusztus óta folyamatosan nőnek, ugyanakkor a téma immár Robert Ficót is izgatja. A miniszterelnök emiatt harcba kíván szállni az áruházláncokkal, mondván, hogy visszaélnek piaci helyzetükkel.

Kereskedői előrejelzések szerint az elkövetkező hetekben további, akár 15–20 százalékos rendkívüli élelmiszer-áremelkedés is bekövetkezhet a szeptemberi árakhoz viszonyítva, miközben tovább drágulhat a kenyér és péksütemények, az étolaj és a tejtermékek ugyanígy. Ezek a termékek a Trend gazdasági hetilap szerint a fogyasztói kosár mintegy 6 százalékát alkotják. A jegybank valamivel derűlátóbb, a banki elemzők a kereskedőknél némileg alacsonyabb évközi árnövekedést jósolnak az idei évre.

Az emelkedés okai és következményei

Az élelmiszerárak megugrását általában az időjárási viszontagságokkal és az emiatt keletkező terméskieséssel szokták magyarázni. Ez azonban csak részben magyarázat a folyamatos drágulásra – figyelmeztetnek a szak-értők.

A tavaszi fagyok és a száraz, meleg nyár miatt tényleg kevesebb gabonát takarítottak be a gazdák. Hiány mutatkozik búzából, a vártnál rosszabb lett az árpatermés is, ami a szilárd és a „folyékony kenyér” árának emelését eredményezte. A vártnál kevesebb termett kukoricából is – a Magyarországot és Romániát sújtó aszály miatt az EU-ban idén 17 százalékkal kisebb lesz a kukoricatermés (Magyarországon az idén 3,8–4,0 millió tonnás termés várható a tavalyi 8 milliót követően, Romániában 3,5 millió tonna alá zuhanhat a mennyiség, ami 18 év óta a legalacsonyabb, és jóval elmarad a tavalyi 9 milliótól). Ez a helyzet mindenképpen kihat az állattartókra. Mivel az ágazat tartalékai és jövedelmezősége alacsony, a termelők és a feldolgozók kénytelenek továbbhárítani a költségnövekedést. Hasonló gabonahiány mutatkozik a környező országokban is, ezért az import árletörő hatásával most aligha számolhatunk.

Az európai és ausztrál időjárási hatások mellett a világgazdaság változásai is erősítik a gabonahiányt: a kínai és indiai teljesítménynövekedés és élelmiszerfogyasztás valamint a bioüzemanyagok térhódítása egyaránt apasztja a készleteket. Márpedig a világ jelenlegi élelmiszerkészletei az utóbbi harminc évben a legszegényebbek. Mindebből arra lehet következtetni, hogy belátható időn belül a végfelhasználói árak sem csökkennek.

Tudatosabb vásárlás ünnepek előtt is

Az áremelés biztosan sokakat ösztönöz majd arra, hogy céltudatosabban, megfontoltabban vásároljanak. Hogy tényleg csak az kerüljön a bevásárlókosárba, amit a család igényel. Merthogy a modern vásárlási eszközöknek (pl. banki vagy bolti hitel- esetleg vásárlási kártyák stb.) köszönhetően egyre inkább hajlunk a túlköltekezésre. S különösen az ünnepek előtti időszakban nehéz önmérsékletet tartani. Márpedig abban biztosak lehetünk, hogy a bolthálózatok az összes marketingfogásukat bevetik, hogy a lakosság vásárlási kedve az áremelések ellenére se lanyhuljon. (ú)