Egyszerűbb, átláthatóbb bankszámlák jöhetnek

Egy fogyasztóvédelmi területen dolgozó bizottsági forrás úgy nyilatkozott: az átláthatóságot és az egyszerűséget azzal szeretné elérni a Bizottság, hogy egyrészt egységesíti a folyószámlákra vonatkozó szakkifejezéseket, termékmegnevezéseket, másrészt a pénzintézetek kötelesek lesznek a szerződés megkötése előtt egy olyan tájékoztatót átadni az ügyfeleiknek, amely minden árösszetevőt tartalmaz, harmadrészt minden tagállamban legalább egy olyan honlapot is létre kellene hozni, amelyen keresztül az ügyfelek összehasonlíthatják a bankok által kínált folyószámlákat.
    A bizottság még 2009-ben vizsgálta a számlavezetés költségeit és a számlákra vonatkozó tájékoztatás átláthatóságát, egyszerűségét, és arra jutott, hogy rendkívül nagyok az eltérések az egyes országok között: vásárlóerő-paritáson vizsgálva például Hollandiában évente átlagosan csak valamivel több mint negyven euróba kerül egy bankszámla fenntartása, Olaszországban ugyanez több mint 240 eurót emészt fel egy évben. Az unió 27 tagállamának átlaga 110 euró körül volt a felmérés időpontjában, Magyarországon például valamivel többe kerül a 2009-es adatok tanúsága szerint a bankolás az uniós átlagnál.
    A bizottság azt is vizsgálta, mennyire egyszerűen érthetőek a bankszámlákkal kapcsolatos költségek, és úgy ítélte meg, minél egyszerűbb az ármeghatározás, minél kevesebb összetevőből áll össze a teljes fizetendő összeg, annál átláthatóbb az ügyfelek számára, annál kisebb erőfeszítéssel, utánajárással képesek meghatározni, hogy ténylegesen mennyit is kell fizetniük az adott számláért.
    A bizottság 2011-ben azt is felmérte, az ügyfelek mekkora hányada vált bankot az adott évben, és arra az eredményre jutott, hogy kevesebben, mint ahányan mobiltelefon- vagy internetszolgáltatót váltanak, ugyanakkor a bankjukkal elégedetlenek aránya jóval magasabb, mint amennyien ténylegesen lecserélik bankjukat. Ebből a bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az ügyfeleket a váltás bonyolultsága tartja vissza attól, hogy másik bankba vigyék a pénzüket, pedig Brüsszel szerint minél több ügyfél váltana, annál inkább fokozódna a verseny, ami a bankoknak több új potenciális ügyfelet, az ügyfeleknek pedig jobb feltételeket eredményezhetne.
    Azt a kezdeményezést, amely szerint mindenkinek járna egy alapvető bankszámla azzal indokolja a bizottság, hogy az unióban jelenleg 58 millió embernek nincs bankszámlája, közülük pedig 25 millióan szeretnének ilyet, 2,5 millió embertől pedig a pénzintézetek tagadták meg a számlanyitást. Az unióhoz a két legutóbb csatlakozott országban, Bulgáriában és Romániában élnek a legtöbben folyószámla nélkül, előbbiben a 15 évesnél idősebbek 47 százaléka, utóbbiban pedig több mint fele, 55 százaléka nem rendelkezik semmilyen folyószámlával. Az unió tagállamainak többségében 10 százalék alatti ez az arány, Magyarországon a tavaly áprilisi adatok tanúsága szerint az emberek 27 százalékának nincs bankszámlája. Az irányelvtervezet minden uniós polgár számára lehetővé tenné, hogy az EU bármelyik tagországában folyószámlát nyisson, függetlenül attól, hogy az adott országban él-e.