Egyre felelőtlenebbek az adósok

A lakáshiteleket az ügyfelek igyekeznek időben visszafizetni, hiszen ellenkező esetben elveszthetik az ingatlanukatPeter Žákovič felvételeA múlt év végére minden ezer koronányi hitelből 32 koronát nem fizettek vissza időben. Tavaly így a visszafizetetlen hitelek összege még a hiteligénylésnél is nagyobb arányban nőtt. Az erről szóló elemzését a napokban tette közzé a jegybank. A központi bank elemzése azokat a hiteleket tekinti úgynevezett rossz, vagyis nem időben visszafizetett hiteleknek, amelyek esetében az ügyfelek egy-egy törlesztőrészlettel több mint három hónapot késnek.

Jelentős különbségek vannak azonban az egyes hitelformák között. A legrizikósabbnak a fogyasztási hitelek számítanak. Ezek közül is elsősorban a 6 ezer és 670 ezer korona közöttiek. A fogyasztási hitelek esetében az átlagosnál kétszer nagyobb a visszafizetetlen kölcsönök aránya. Az elemzés szerint tavaly így 1,1 milliárd koronás kölcsönt vettek fel, ami megfelel a lakosság által 2005-ig felvett kumulált hitelek felének. Pénzintézeteink állítása szerint ugyanakkor a lakosság még mindig kevésbé rizikós ügyfélcsoportnak számít, mint a cégek. Főként a lakáshitelek esetében figyelhető meg, hogy a lakossági ügyfelek mindent megtesznek azért, hogy időben fizessék a törlesztőrészleteket, hiszen ellenkező esetben elveszthetik az ingatlanukat. A lakáshitelek esetében a vissza nem fizetett hitelek aránya így csak két százalék körül mozog. Mindez azért is kimagaslóan jó mutatónak számít, mivel a lakásépítés és -felújítás finanszírozására a felvett hitelek 66 százalékát használják.

A pénzügyi elemzők előrejelzései szerint az elkövetkező években azonban a bankok ebben a szegmensben is számíthatnak a hitelcsalók számának a növekedésére. Egyre nagyobb az igény ugyanis a kisebb összegű lakáskölcsönök iránt, amelyek esetében nagyobb a nemfizetők száma. A legtöbb lakáshitelt ugyanakkor a bankok csak az elmúlt években nyújtották, így az elkövetkező időszakban folyamatosan nőni fog azok száma, akik képtelenek lesznek fizetni a kölcsönt.

A szlovákiai bankok mindeddig óvatosabban kezelték a hitelt igénylőket, vagyis jobban odafigyeltek arra, hogy kinek adnak kölcsönt. Gyakran így még olyanok sem jutottak hitelhez, akiknek biztos havi jövedelmük volt. Mindez azonban hamarosan megváltozhat, hiszen a bankszektorban egyre nagyobb a konkurencia. A nagyobb bankok így már nem idegenkednek az úgynevezett gyors kölcsönöktől sem, amelyeknél nagyobb az esélye annak, hogy az ügyfelek nem fizetnek időben.

Gyorsan nő ezzel párhuzamosan a hitelkártyák és a folyószámlahitelek száma is. Ezeknek köszönhetően több pénzt vehetünk fel a bankból, mint amennyi a számlánkon van. A hitelkártyák esetében azonban a késve vagy egyáltalán nem térített hitelek aránya a múlt év elején elérte a 7,4 százalékot. A bankok mindezt azzal magyarázzák, hogy sokan még nem voltak tisztában a hitelkártyák használatának a feltételeivel, ezért nem fizettek időben. (mi, p, t)