Egyre csökkenő kamatok

Noha a folyószámlákon és bankkönyveken elhelyezett pénzünk szinte alig gyarapodik, a lakosság nagy része még mindig ezeken tartja a pénzét. Nagy általánosságban elmondható, hogy térségünkben a lakosság nem szereti a radikális változásokat, így a modernebb befektetési formák csak lassan nyernek teret. A jegybank adatai szerint a lekötött betétszámlákon idén májusban 233 milliárd koronát tartottunk. Azt azonban mára már szinte mindenki felismerte, hogy a bankszámlákon tartott pénze nemcsak, hogy nem gyarapodik, hanem még veszít is az értékéből. Míg a kilencvenes évek második felében a kamatok elérték a 9-13 százalékot, az infláció pedig 6-10 százalék között mozgott, mára a pénzromlás meghaladja a kamatok mértékét. A kamatok nagyjából 2000 óta csökkennek drasztikusabban. Míg akkoriban egy százezer koronás betét csaknem 13 ezer koronás hozammal járt, mára ez három és fél ezerre csökkent. Ami azonban megfelelt a befektetőknek, nem biztos, hogy jó volt a gazdaságnak is. A magasabb betéti kamatok mellett ugyanis magasabbak voltak a hitelkamatok is, ami jelentős mértékben megnehezítette a cégek helyzetét. A vállalatoktól jelentős pénzösszeget szippantott el a hitelek visszafizetése, vagyis kevesebb pénz maradt fejlesztésre, és így új munkahelyek létrehozására is. Az alacsonyabb hitelkamatoknak köszönhetően mára ennek elvileg nem szabadna problémát okoznia. Ami azonban jelenleg a többségnek fejfájást okoz, az a kamatoknál magasabb infláció. Ezt elsősorban az államilag szabályozott árak növekedése okozza. Míg a kilencvenes évek második felében az állam elsősorban politikai okokból alacsony szinten tartotta az energiaárakat, mára ezeket csaknem kivétel nélkül a piaci szintre emelte. Épp ennek köszönhetően azonban az elkövetkező években a pénzromlásnak már nem szabadna olyan nagynak lennie. A pénzügyminisztérium jövőre már csak 3,3 százalékos inflációt jósol, szemben az elmúlt évek 5-7 százalékos pénzromlásával. Nem számíthatunk azonban arra, hogy a jegybank a csökkenő pénzromlás mellett meghagyja a jelenlegi kamatszintet, vagyis az elkövetkező időszakban további csökkentésre számíthatunk. A bankszámlákon elhelyezett pénzünk így továbbra is veszíteni fog értékéből, még ha nem is olyan nagy mértékben, mint jelenleg.

A kamatszintet meghaladó pénzromlásnak azonban nem feltétlenül kell hozzájárulnia betétünk elértéktelenedéséhez. A reálkamatok kiszámításához ugyanis az átlagos inflációt veszik figyelembe, a lakosság azonban többnyire valamilyen konkrét dologra, műszaki cikkre, autóra vagy szabadságra spórol. Éppen ezek a termékek vagy szolgáltatások azonban az elmúlt időszakban nem hogy nem drágultak, de némelynek még csökkent is az ára. Mindezt figyelembe véve az értékvesztés nem olyan drasztikus, mint az első látásra tűnhet. (mi, s, P)