Egyelőre nem fertőzte meg a tőzsdéket az olasz vírus

A reformok bukása és Matteo Renzi várható lemondása miatt a tegnap reggeli órákban az euró másfél százalékot zuhant a dollárral szemben, 1,05 dollár/euró körül járt a jegyzés, mielőtt korrigált volna. Utoljára 2015 márciusában volt ilyen gyenge az euró. Az elemzők szerint egy esetleges euróválság veszélye 0,80-ig tolhatja le az árfolyamot. Egyelőre azonban nincs pánik, a fél százalékot meghaladó tegnap hajnali mínuszok több mint felét így a nap folyamán ledolgozta a közös európai deviza. 

Elmaradt a tőzsdepánik 

Másfél órával a fontosabb európai tőzsdék nyitása után az összes nagyobb részvényindex, még a milánói MIB-30-as is a pénteki záróértéke felett tartózkodott. A pozitív piaci reakciókat az első kommentárok alapvetően két tényezőnek tudják be. Az egyik az, hogy a befektetők már jó előre tartottak a reformok bukásától a népszavazáson, így az nem érte váratlanul őket, s akinek kellett, az már megnyitotta erre az esetre megfelelő fedezeti pozícióit. Másrészt a befektetők úgy gondolják, hogy az Európai Központi Bank (EKB) most már megfelelő eszköztárral rendelkezik ahhoz, hogy egy esetleges olasz pénzügyi válság esetén közbelépjen, s meggátolja a fertőzést. Csütörtökön tart ülést az EKB legfőbb döntéshozó testülete, a várakozások szerint 6 hónappal meghosszabbíthatják azeszközvásárlási programot, és kiszélesíthetik a megvásárolható kötvények körét. Elképzelhető az is, hogy a piacok stabilizálása érdekében felpörgetik az olasz kötvények vásárlását, így megint a jegybanki pénzöntés határozhatja meg az irányt egy darabig a piacokon. 

Derűlátó miniszterek 

„Olaszország és az euróövezet egésze is képes lesz kezelni azt a politikai megrázkódtatást, amelyet Matteo Renzi olaszminiszterelnök lemondása jelent” – nyilatkozta Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyekért felelős uniós biztos. „Olaszországnak megvannak az eszközei a helyzet kezelésére” – közölte a francia politikus az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő testület tegnapi tanácskozását megelőzően. Moscovici kijelentette, az olasz népszavazás eredménye és Renzi lemondása nem fog válságot okozni az euróövezetben. Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke arról beszélt, hogy a népszavazást követő politikai bizonytalanság nem jelenti egy újabb euróválság kezdetét. 

Bajban az olasz bankok 

Piaci elemzők szerint azonban így is fennáll a kockázata annak, hogy az olasz banki feltőkésítési tervek csúsznak, ha azonban ez így lesz, az további nyomást helyezhet az euróra. Hogy a szektor mekkora bajban van, azt jól jelzi, hogy az országban majdnem minden ötödik hitel problémás, összesen 360 milliárd eurónyi nem teljesítő kölcsönről van szó. Összehasonlításképpen: ez az összeg azolasz GDP 22 százalékával egyenértékű. Miután a rossz hitelek aránya nagyon magas, a bankokhoz a kelleténél jóval kevesebb pénz folyik be, ami miatt folyamatos tőkehiánnyal küzdenek. Egy pénzpiaci felfordulás így már bőven szedne komolyabb áldozatokat Olaszországban. Miután pedig a bankszektorban jelentős a körbetartozás és a körbetulajdonlás, egy bank elhullása másokat is meggyengítene. Tehát ha egy bank becsődöl, az további csődökhöz vezethet, és onnantól kezdve, hogy elkezdenek dőlni a dominók, ki tudja, hol állnak meg. Ugyanis nemcsak az olasz, hanem az egész európai bankrendszer elég gyenge lábakon áll. 

MARADÁSRA KÉRTE AZ OLASZ ELNÖK RENZIT

Szlovák szál 

A legnagyobb gondban Olaszország harmadik legnagyobb, egyben a világ legöregebb bankja, az 1472-ben alapított Monte dei Paschi di Siena van, de hét másik pénzintézet is eléggé inog. Emellett az olasz piac legnagyobb szereplője, a Szlovákiában is jelen levő UniCredit sincs ereje teljében, és bár messze sincs csődközelben, nem ártana neki egy kis plusztőke. Kevésbé és távolabbról, de érzékenyen érintene a válság egy másik, szlovákiai érdekeltséggel rendelkező olasz bankot, az Intesa Sanpaolót, amely az Általános Hitelbank (VÚB) tulajdonosa. A problémát tetézi, hogy az olasz állam nem mentheti meg az ingó bankokat, mert ezt az eurózóna pénzügyi szabályai tiltják. De ha nem tiltanák, az sem lenne sokkal jobb, mert az olasz állam is durván el van adósodva, így vélhetően csak elég kevesen és elég drágán lennének hajlandóak arra, hogy pénzt adjanak neki a rossz bankok megmentésére. (TASR, MTI, mi)