Egy százalékaink a köz hasznára

Idén az egészségügyet támogatták a legtöbbenSomogyi Tibor illusztrációs felvételeA Szlovák Köztársaság parlamentje 2001. december 4-én hagyta jóvá a jövedelemadóról szóló törvényt, melynek 48. paragrafusában egy új intézményt hozott létre: a magánszemélyek személyi jövedelemadójuk egy százalékát közhasznú célra ajánlhatják fel. Az idei támogatásokat már nagyrészt megkapták a szervezetek, a lehetséges mintegy 300 millió koronából az adófizetők több mint 100 millió koronával támogatták a civil szektort.

Újra itt az ideje a nonprofit szervezetek bejegyzésének az 1 százalékot befogadók jegyzékébe. Míg az előző időszakban a szervezeteknek csupán egy hónap állt rendelkezésükre az iktatáshoz szükséges igazolások és okiratok beszerzésére, most és ezentúl mindig, szeptember 1-étől december 15-ig lesz rá lehetőségük. A jegyzői bejegyzés azok számára is elengedhetetlen feltétele az 1% fogadásának, akik az elmúlt időszakban már bekerültek a jegyzékbe. Erre azért van szükség, hogy a befogadók jegyzéke mindig aktuális legyen, a kamara ezért minden évben újat készít. Sokak szerint ez nagy teher a szervezetek számára, hiszen a szükséges iratok beszerzése minden évben sok utánajárással jár, és nem kis összegbe kerül maga az iktatás sem. Ez azonban a szervezetek hozzájárulása, „befektetése”, melynek révén anyagi eszközökhöz juthatnak. Az iktatásba és a saját kampányba fektetett pénz azonban többszörösen visszatérhet, ha ügyesen dolgoznak.

A civil szektorban egyre erősebb a lokálpatriotizmus, a szervezetek elsősorban szűkebb környezetük életén akarnak javítani. Ehhez alkalmazkodtak az adományozók is, 63 százalékuk a régiójában működő szervezetet részesítette előnyben. Ez a magyarországi tapasztalatokat igazolja, mely szerint az 1 százalékos támogatás elnyerésére alig van hatással a nagy, országos szervezetek reklámja, az emberek legszívesebben az általuk közelről, gyakran személyesen ismert szervezeteket részesítik támogatásban. Ezen szervezetek munkáját ugyanis jobban tudják ellenőrizni. A felajánlók aránya is a magyarországi értékhez hasonlít: az első évben ott is a kritériumokat teljesítő adózók 30 százaléka ajánlotta fel adójának egy részét, öt év alatt ez az érték 45 százalékra emelkedett.

Az idei év megmutatta a törvény és a végrehajtás hiányosságait is. Sok adományozót megtévesztett a különböző nyilatkozási határidő, többen javasolják, hogy mindenkire egyformán érvényes dátumig lehessen eldönteni, kit szeretnénk támogatni. Többeket visszarettentettek a nyilatkozással járó adminisztrációs feladatok is, talán ezen is lehetne könnyíteni valamit. Egyes szervezetek panaszkodtak, hogy néhány jegyző nem volt felkészülve a nonprofit szervezetek regisztrációjára – sokszor olyan igazolásokat kértek, melyeket a törvény nem ír elő, esetleg túl nagy összeget számláztak az iktatásért. A szervezeteknek ezzel kapcsolatban azt ajánljuk, hogy informálódjanak környezetükben és ebben és a következő időszakokban azokhoz a jegyzőkhöz forduljanak, akikkel másoknak jó tapasztalatuk volt. A törvény már egy módosításon is átesett: 2004-től a természetes személyekhez hasonlóan a jogi személyek is szabadon rendelkezhetnek adójuk egy százalékáról. Ez egy újabb kihívást jelent a civil szervezetek számára, mivel az elnyerhető támogatás ezzel megtöbbszöröződik majd. (nm, lpj)