Egészségtelen körbetartozás

Az egészségügyi minisztérium állítása szerint a helyzeten nem javított a 2000 és 2002 között adósságcsökkentésre fordított összeg sem, mivel nem történt meg a rendszer átalakítása. A tehermentesítésre tett kísérletek eddig az egészségbiztosítókon keresztül történtek. Az egészségügyből hiányzik az a mintegy 20 milliárd korona is, mely az egészségbiztosítási járulékok beszedéséből keletkezett, ebből 11 milliárd koronát tesz ki a nem fizető vállalatok törzstartozása és 9 milliárdot a tartozáshoz kapcsolódó büntetés és késedelmi kamat. Az elmaradt befizetések behajthatósága kérdéses, mivel több vállalat időközben már megszűnt vagy fizetésképtelen. Paradox módon az egészségbiztosítóknak több kórház, egészségügyi intézmény is tartozik az alkalmazottaik utáni egészségbiztosítási járulékkal. A rendszerben körbetartozás alakult ki: az egészségügyi intézmények nem tudnak fizetni beszállítóiknak, mivel a biztosítók nem fizetnek az intézményeknek. A tartozást jelentősen növeli a késedelmi kamat, a biztosítók több hónapos késéssel fizetnek a gyógyszertáraknak és a kórházaknak is. A körbetartozás mellett a tartozás növekedésének másik oka, hogy a rendszer kiadásai jóval magasabbak a bevételeknél. 2002-ben 68 milliárd koronát fordítottunk egészségügyi célokra, a kiadások azonban meghaladták a 74 milliárd koronát. A minisztérium ugyan elismeri, hogy kevés a pénz, ám úgy látja, hogy egészségügyünk továbbra is pazarló: évente több tonna gyógyszert dobunk ki használatlanul, a kórházak kihasználtsága alacsony, a nagy, központi kórházakban tovább él a szocializmus idején kialakult túlfoglalkoztatottság, emiatt költségvetésük mintegy 80 százalékát a bérek teszik ki. Az intézmények tartozásai közt jelentős összeggel szerepelnek a kiadások az épületek fenntartására, mivel azok legtöbbször elöregedettek, és nem az energiatakarékossági szempontok figyelembevételével épültek. További hatalmas kiadás a gyógyszerköltség, mely évente mintegy 20 milliárd koronájába kerül a biztosítóknak. A gyógyszerforgalmazás az egyik legjobb üzlet ma Szlovákiában, állítja Rudolf Zajac egészségügyi miniszter, mivel a 20 milliárd koronának mintegy 30 százaléka marad megosztva a gyártóknál, a forgalmazóknál és a gyógyszerészeknél.
A tartozás azonban az állam hibájából is nő. Az általa biztosítottak – gyermekek, diákok, nyugdíjasok, sorkatonák – után fizetett alacsony járulék miatt keletkezik a hiány jelentős része, egy ember után ugyanis alig négyszáz koronát kapnak az államtól a biztosítók, miközben az átlagos biztosítás havi összege meghaladja az ezer koronát.

AZ ADÓSSÁGTÖRLESZTÉS MÓDSZEREI
A legegyszerűbb és leghatékonyabb módszer talán az lenne, ha egy összegben ki lehetne fizetni a teljes tartozást. Erre azonban nincs lehetőség, az állami költségvetés ezt ugyanis biztosan nem bírja el. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a legnagyobb tartozással rendelkező egészségbiztosítók segélyt kapnak az állami költségvetésből, amit aztán vagy visszafizetnek vagy az állam elengedi nekik, tehát mélyen belenyúl az adófizetők zsebébe. Ez a módszer az egészségügyi minisztérium szerint inkább növelte, mint csökkentette az adósság mértékét, ezért idén nyárra az egészségügyi minisztérium új módszert dolgozott ki, melynek alapján a kormány létrehozta a Veriteľ Rt.-t. A teljesen állami tulajdonú – felerészben az egészségügyi, felerészben a pénzügyminisztérium birtokolja a részvényeit – társaság célja, hogy tételesen átvizsgálva az egyes intézmények követeléseit és tartozásait, fokozatosan megszüntesse a körbetartozást. Erre a célra a Nemzeti Vagyonalap pénzeszközeit használhatja, első lépésben mintegy 3,5 milliárd koronát. További egymilliárd koronát tesz ki az Általános Egészségbiztosító által idén megtérített, 2001-ben kapott állami segély. A módszer előnye, hogy az állam pénzt takarít meg, ugyanis a Veriteľ lealkudhatja a tartozás összegét a konkrét hitelezővel. A Veriteľ Rt. tehát már működik, jelenleg folyik az önkormányzati tulajdonba került kórházak és a patikák tehermentesítése.

A KÓRHÁZAK TEHERMENTESĺTÉSE
A folyamatot lassítja, hogy gyakran maguk a kórházak sincsenek teljesen tisztában adósságaik pontos összegével, illetve olyan tartozásaik is vannak, melyeket nem lehet téríteni a Veriteľ Rt. forrásaiból. Az intézményeknek szeptember végéig kellett volna jelenteniük tartozásaik pontos összegét, mellékelve a tételes felsorolást. Ezt azonban csak töredékük tudta teljesíteni – Rudolf Zajac szerint azért, mivel a könyvelésük siralmas állapotban van. Sok esetben olyan kiadásokat is feltüntetnek, melyeket a Veriteľ Rt. nem fizethet ki, mivel nem a költségvetési szabályokkal összhangban keletkeztek. Például építési, átépítési költségeket, melyeket mindenképpen saját költségvetésből kellett volna fedezniük.

A PATIKÁK (MÉG) ELLENÁLLNAK
A legnagyobb tiltakozás a gyógyszerészek körébe tört ki a Veriteľ Rt. létrehozása miatt. Továbbra is követelik, hogy a biztosítók fizessék meg tartozásaikat, az állami tulajdonú részvénytársasággal nem akarnak tárgyalni. Saját bevallásuk szerint is a késedelmi kamatokat sajnálják a leginkább. A Veriteľ Rt.-től kapott információk szerint azonban néhányan már meggondolták magukat, és jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok alapon inkább elfogadják követeléseik gyors kifizetését – igaz kamatok nélkül –, minthogy várjanak a biztosítótól kapható nagyobb összegre. Ugyan senki sem tagadja, hogy joguk van a kamatokra is, de az állam – kicsit cinikusan – azt mondja: minek fizessek többet, mint amennyit ténylegesen muszáj. (lpj)