E héttől szigorodtak a hiteligénylés feltételei

Az elmúlt években Szlovákiában nőtt a leggyorsabban a lakossági hitelállomány az egész Európai Unióban, amely így mára eléri a 36,7 milliárd eurót, amiből 26,4 milliárd euró jut a lakáshitelekre.

„A lakossági hitelállomány már 2017-ben a bruttó hazai termék (GDP) 38 százalékát tette ki, ami a jegybank szerint veszélyes szintnek számított, épp ezért a hitelnyújtás feltételeinek a szigorítása mellett döntött”

– nyilatkozta Michal Kremnický, a Finvia holding Rt. igazgatótanácsi elnöke. Szerinte a fő cél a lakosság további eladósodásának a megakadályozása volt. Az első körben a jegybank ezért már tavaly júliustól megtiltotta a bankoknak, hogy az ingatlan értékének a 100 százalékát fedező jelzáloghitelt folyósítsanak az ügyfeleiknek. Ezzel párhuzamosan, tavaly júliustól szeptember végéig a bankok az ingatlan értékének a 80–90 százalékát fedező hitelt a hiteligénylők legfeljebb 35 százalékának folyósíthattak. Ez az arány tavaly októbertől 30, idén januártól 25, e hónap elejétől pedig 20 százalékra csökkent.

Megszabják azonban a folyósítható hitel nagyságát is. Tavaly júliustól így már csak az ügyfelek 20 százaléka juthatott hozzá a hiteligénylő éves bevételeinek a nyolcszorosát meghaladó kölcsönhöz. Az elmúlt egy évben ez az arány is csökkent, manapság így már csak az ügyfelek legfeljebb 5 százaléka juthat hozzá ilyen hitelhez, a többiek kénytelenek beérni kevesebbel.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akik egy 100 ezer eurót érő ingatlanra szeretnének jelzáloghitelt igényelni, azoknak a többsége legfeljebb 80 ezer eurós hitelre számíthat, a maradék 20 ezret a drágább fogyasztási hitelből vagy a megtakarításaikból kell fedezniük. Ráadásul, minél alacsonyabbak a bevételei a hiteligénylőnek, annál kisebb kölcsönre számíthat.

„Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy megugrott az érdeklődés a takarékoskodás iránt, amit elősegít a bérek elmúlt időszakban tapasztalt növekedése is”

– nyilatkozta Radovan Slobodník, az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) kommunikációs osztályának a vezetője. Marta Cesnaková, a Szlovák Takarékpénztár szóvivője szerint a jegybank legújabb szigorításai azokat érintik majd a legérzékenyebben, akiknek nincsenek semmilyen megtakarításaik.

A lakáshoz jutást azonban nehezíti az is, hogy az ingatlanok iránti növekvő érdeklődésnek köszönhetően ezek ára is megugrott. Míg 2012 körül Pozsony olcsóbb kerületeiben 89 ezer euróért is hozzá lehetett jutni egy öregebb háromszobás lakáshoz, mára ugyanezek ára már 135 ezer eurónál kezdődik. A legnagyobb árugrást azokban a régiókban könyvelhették el, amelyekben nagyobb beruházó jelent meg. Nyitra tágabb belvárosában például még pár évvel ezelőtt is hozzá lehetett jutni egy négyszobás lakáshoz akár 70 ezer euróért is, míg ma, a Jaguar autógyártó megjelenése után ugyanez több mint 120 ezer euróba is kerülhet.

A pénzügyi elemzők szerint a jegybank óvatossága egyébként teljesen megalapozott, a hiteligénylők egy része ugyanis egyáltalán nem gondolt arra, mi lesz abban az esetben, ha az Európai Központi Bank a jövőben megemeli az alapkamatot. Az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján ez ugyan egyelőre nem fenyeget, ha azonban mégis sor kerül rá, akkor rengeteg hitel dőlhet be. Manapság például az új jelzáloghitelek átlagos éves kamatszintje 1,44 százalék körül mozog. Egy 100 ezer eurós, 30 éves futamidejű hitel havi törlesztőrészlete ez esetben 343 euró. Az ügyfelek többsége három vagy öt évre köti le a kamatszintet, vagyis ha pár év múlva nő az alapkamat, és emiatt a hitelkamatok is, azt a banki ügyfelek is megérzik. Ha a példánkban szereplő kamatszint 3 százalékra nőne, az ügyfél havonta már nem 343, hanem 422 eurót lenne kénytelen fizetni a banknak. (mi, TASR)