Drágább kiflihez drágább tej dukál

Idén elszállnak a gabonaárak. A drágulás pedig begyűrűzik a péksütemény, a hús és a tej árába is. Pavol Krošlák felvételeA statisztikai hivatal június végén még azt jelezte, hogy idén a kalászos gabonafélékből várhatóan 3,098 millió tonnát takarítanak be, ami 7,6%-kal lesz több, mint tavaly. Azonban Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselője lapunkat úgy tájékoztatta, hogy az elmúlt napok aszályos időjárása miatt a ténylegesen betakarított mennyiség kisebb lesz a vártnál. Nálunk még az aratás javában tart, ezért nehéz megjósolni a végeredményt. A gabonaárak alakulásáról viszont beszélhetünk. Peter Močka, az oroszkai (Lévai járás) malom igazgatója szerint mindeddig nyomottak voltak a hazai péksüteményárak, ám mindez megváltozik. Eddig a gépeket, berendezéseket, a trágyát európai árakon vásárolták a farmerek, míg a gabonát hazai, azaz alacsony áron adták tovább, ám az európai uniós tagság révén végre a gabona árszintje is európai lesz. Močka szerint tavaly a kenyérbúza tonnájáért 3600-3800 koronát adtak, napjainkban viszont már 5000-6000 korona között mozog a vételár. Főleg a magyar gabonakereskedők felvásárlásai befolyásolják a piacot, akik a dél-szlovákiai régiókban 5400 korona feletti összeget kínálnak a búzáért. Ezt a tényt Stanislav Nemec is megerősítette lapunknak, aki hozzátette, a magyar felvásárlók nyíltan hirdetik ajánlataikat, amelyek kedvezőbbek a hazaiaknál. Ez nem csoda, hiszen déli szomszédunknál legalább 20%-kal drágul a liszt ára, emellett az e héten befejeződött országos aratás kedvezőtlenül zárult. Nem lett meg ugyanis a tervezett 4 millió tonna, ehelyett 3,7 millió tonna termést sikerült idén betakarítani a kalászos gabonafélékből.

A kedvezőtlen képhez még a nemzetközi agrárpiacokon tapasztalható áremelkedés is társul. Jobb, ha lélekben felkészülünk arra, hogy tartósan drága marad az élelmiszer. Marian Uhrík, a hazai Takarmánygyártók, Raktározók és Kereskedelmi Társaságok Szövetségének (ZVKSOS) elnöke már korábban közölte, nem mi alakítjuk az árakat, a piac globális, ezen belül különösen az európai uniós árszint (főleg a lengyel, az olasz és dél-német) a döntő. A felsorolt tényeket összegezve tehát nem meglepő, hogy a liszt és a kifli ára, ha kúszva is, de érezhetően emelkedik. Idén márciusban még 6 korona környékén mozgott 1 kiló liszt vételára, ez napjainkban 9-11 korona között alakul, ősztől pedig felkészülhetünk a 12 koronára is. A nagy üzletláncoknál a közönséges kifli darabja tavaly még 1 korona volt, napjainkban már 1,30-1,50 korona, sőt esetenként még több. Ez az aratást követően tovább emelkedhet. A hazai pékszövetség az év második felében 10-15%-os drágulást helyezett kilátásba, azonban az üzletláncok csupán 5-7%-osat tartanak elfogadhatónak.

A soha nem látott gabonaárak hamarosan az állattartók takarmányköltségeiben is jelentkeznek. Ezért a húsipar is nehéz ártárgyalásokra készül: a magyarországi feldolgozók legalább 10-12%-ot emelnének, a baromfisok pedig legutóbb azt jelentették be, hogy 6-8%-kal többet szeretnének kapni termékeikért. A költségek drámai megugrását a tehenészetek sem ússzák meg, ezért déli szomszédunknál rövidesen drágul a tej. A bajba került iparágak sorába legutóbb a konzervcégek iratkoztak fel. Mivel egységes piacon élünk, a felsorolt magyarországi problémák vagy rövidesen begyűrűznek hozzánk is, vagy máris éreztetik hatásukat. Az utóbbira példa, hogy a hazai takarmánygyártók szövetsége már július derekán arra figyelmeztetett: az egyre többe kerülő takarmánykeverékek miatt a haszonállatok tartása mára ráfizetésessé vált. Úgy tűnik, minden várakozás, jegybanki biztatás ellenére nehéz lesz féken tartani az inflációt, ami az euró 2009-es bevezetése miatt létfontosságú. (shz, P, t)