Drága az energiatakarékos ház

A lakosság nagy része energiatakarékos ház építése helyett még mindig inkább az olcsóbb fűtőanyagokkal próbálja meg csökkenteni a költségeitTASR-felvételA passzívház fogalmát ma is sokan összekeverik az energiatakarékos házzal. A szakemberek szerint azonban a kettő között lényeges különbség van. A pozsonyi Passzívház Intézet (IEPD) szerint energiatakarékos házról akkor beszélhetünk, ha az éves fűtési energia nem haladja meg az 50 kWh-t négyzetméterenként, a passzívház esetében négyzetméterenként 15 kWh-s éves fogyasztással számolhatunk. A passzívház rendkívül egyszerű alapelv szerint működik: a kifelé áramló hőveszteséget minimálisra csökkentve, a beáramló napenergiát maximálisan kihasználva, megfelelő szellőzés biztosítása mellett olyan rendszert alkot, amely szinte önmagában gondoskodik a kellemes belső hőmérséklet kialakulásáról. A melegnek a falakon, tetőszerkezeteken, padlón keresztül történő kiáramlását a megfelelő hőszigetelés, a tökéletes légzárás, akadályozza meg. Az ablakokat, amelyeken át mindenfajta épületnél a legtöbb hő jut ki a szabadba, hármas üvegezéssel látják el, és speciális profillal képezik ki. A ház belső tereinek fűtése alapvetően a nap melegének hasznosításával történik. A délre néző nagy ablakfelületek beengedik a napsugarakat, amelyek felmelegítik a levegőt, amit aztán a hőszigetelt falak nem engednek kifelé visszaáramlani. A nyári túlmelegedés ellen hagyományos árnyékolók, mint kiálló erkélyek, rolók stb. védenek. Passzívház alatt nem egy építészeti stílust kell értenünk, hanem olyan épületet, amely megfelel egy meghatározott, számokban kifejezett hőszigetelési, energiafelhasználási, fűtésigény normának. Hogy ezen normákat milyen anyagok, formák, ötletek felhasználásával érik el, az már az építész és megrendelő választásán múlik.

Ez az új házépítési technológia akkor terjedhetne el nálunk is, ha olyan állami támogatást nyújtanának az építőiknek, mint Németországban és Ausztriában, ahol a tartományok segítik a passzívházak építőit. Az ottani szabályok szerint a legfeljebb négy hálószobás, 150 négyzetméteres, úgy 200 000 euróba kerülő családi ház után vehető igénybe 30 százalékos kedvezmény. A támogatás feltétele, hogy a házat egy év alatt 15 kWh energiával ki lehessen fűteni négyzetméterenként. A légtechnikai rendszerbe (hőcserélőbe) beépített fűtésrásegítés azonban csak megújuló energiaforrásból származhat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy napelemeket tesznek a ház tetejére. Az így termelt energiát folyamatosan átveszi a szolgáltató, majd amikor szükség van rá, akkor a hálózatból használ fűtésre villanyáramot a ház.

Az ilyen könnyűszerkezetes ház falában 16 centiméter vastag szálas hőszigetelő anyag található, kívülről pedig 10 centiméter vastag grafitos polisztirol borítja az épületet A födémek 30 centiméter vastag szálas anyaggal hőszigeteltek, de a földön lévő padlóban is van 25 centiméternyi hőszigetelés. Átadás előtt a készházat feltöltik levegővel 0,5 bar nyomásig, és ezt úgy kell tartania, hogy egy óra alatt legfeljebb háromszor cserélődhet a levegő a hőcserélőn keresztül, mivel ez is szükségszerű velejárója a gépészetnek (az elszívott használt levegő hőcserélőn keresztül adja át a hőjét a beáramló friss levegőnek). Az energiatakarékos házak műszaki feltételeiről és a külföldi tapasztalatokról a Passzívház Intézet honlapjáról (www.iepd.sk) szerezhetünk bővebb információkat. (mi, t, MTI)