Dotációval a cukorgyártók ellen

Viharosan csökken a cukorrépa vetésterülete. Ennek egyszer még megfizethetjük az árát. ČTK-felvételElsősorban azokat a termelőket kívánják kárpótolni, akik a gyártását felszámoló dunaszerdahelyi Eastern Sugar cukorgyár beszállítói voltak. A kormány által tegnap elfogadott rendelet a támogatások merítésének a feltételeit határozza meg. A támogatásoknak köszönhetően a cukorrépa-termelők más termények termesztésére térhetnek át, a pénzt ugyanakkor raktáraik modernizációjára és gépparkjuk felújítására is használhatják. Kérvényeiket a termelők azon év június utolsó napjáig nyújthatják be az Agrárkifizető Ügynökséghez, amely?ben leálltak a termesztéssel.

Az agrárkamara szóvivője, Stanislav Nemec szerint a támogatások miatt tovább csökken a cukorrépa hazai termésterülete. Optimista nyilatkozatok szerint idén még 15 ezer hektáron termesztik majd a cukorrépát, pesszimista előrejelzések szerint azonban ennél lényegesen kisebb lesz a termésterület. Az európai uniós csatlakozásunk évében, 2004-ben ugyanakkor még 35 ezer hektáros termésterületet regisztráltak. Közben a cukorrépát termelő mezőgazdasági cégek száma is csökkent. Tavaly még 230 ilyen cég volt, idén az előrejelzések szerint már csak 200, vagy még ennél is kevesebb ilyen cég lesz Szlovákiában.

Az ágazat szakértői szerint az uniós cukorreform Szlovákia számára eddig csak negatív következményekkel járt, hiszen az ágazat már képtelen kielégíteni a hazai igényeket, így behozatalra szorulunk. Épp ezért az elkövetkező években nemcsak, hogy nem lesz olcsóbb a cukor, de lényeges áremelésre számíthatunk. Szlovákiában korábban tíz cukorgyár volt, ma már csak kettő: a német Nord Zucker tulajdonában lévő hőlaki (Trenčianská Teplá) Vágmenti Cukorgyár Rt. és az osztrák Agrana tulajdonában lévő szeredi Szlovák Cukorgyárak Rt. A két cég évente 137 ezer tonna cukor előállítására képes, ez azonban Szlovákia éves fogyasztásának alig a harmada.

A Brüsszel által két éve beindított cukorreform szerint 2010-ig a cukor tonnánkénti árának az eredeti 700 euróról (nagyjából 22 500 korona), 404 euróra (13 ezer koronára) kellene csökkennie. Ezzel párhuzamosan fel kellene számolni a cukorkereskedelemben korábban bevezetett vámokat, amivel szeretnék megelőzni a cukortöbbletet az európai piacon. A cukorreform azonban a hazai üzletekre egyelőre semmilyen hatást nem gyakorolt, hiszen egy kilónyi kristálycukorhoz továbbra is 26 és 40 korona közötti összegért juthatunk hozzá. Olcsóbb árakra csak akkor számíthatunk, ha valamelyik üzlet akciós árakon kínálja a cukrot. Nem lettek olcsóbbak az egyéb cukoripari termékek sem, miközben nem kizárt, hogy a nyugat-európai behozatal egy részében már az olcsóbb nádcukrot alkalmazták. Az alacsony brazíliai, dél-amerikai termesztési költség a magyarázata annak, hogy a világpiacon forgalmazott cukor 75%-a nád- s csak 25%-a répacukor. Az uniós cukorreform bevezetése óta azonban megváltoztak a gazdasági feltételek. Brazília csökkentette a világpiacra irányuló cukornádexportját, mivel csaknem az egész termését képes otthon feldolgozni, miközben a termés egyre nagyobb hányadából állít elő bioüzemanyagot. Ezzel párhuzamosan Kínában és Indiában egyre nagyobb ütemben nő a cukorfogyasztás, ami nem teszi lehetővé a cukor árának a csökkenését. Szakértők szerint az uniós cukorreform bevezetésénél ezzel nem számoltak, a változó körülmények ellenére azonban nem hajlandók változatni az eredeti elképzeléseiken. (s, mi, hn)